Magyarországon is elengedhetetlen a tanárképzés, a tanári bérezés, az iskolafinanszírozás és az oktatásirányítás alapvető átalakítása ahhoz, hogy előrelépést lehessen elérni a közoktatás területén ― fogalmazták meg oktatási szakemberek egy nemzetközi jelentést és magyar tanulságait ismertetve.
A Mckinsey-kutatás készítői egy felmérésben legjobban teljesítő tíz országot vizsgálták, illetve górcső alá vették a leginkább javuló teljesítményt mutató tíz államot. A fő kérdés az volt, hogy miért teljesítenek stabilan és fejlődnek gyorsabban egyes oktatási rendszerek. Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa a jelentés tanulságait Magyarország számára úgy összegezte: a közoktatás megújításának a kulcsa, hogy minőségi pedagógiai szolgáltatásokat kell biztosítani minden gyermek számára. A tanári munka minőségének meghatározó szerepe van a tanulók iskolai eredményességében ― mutatott rá. Hozzátette: ,,a tanári minőség" többek között függ a tanári pályára jelentkezők képességeitől, a tanárképzés minőségétől. Kifejtette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanári pálya választásában meghatározóak a pályakezdők bérei, a jól teljesítő iskolarendszerekben ezek magasak, s kisebb növekedés jellemző a gyakorlati idővel. Magyarországon nagyjából 25 százaléknyi kereseti lemaradást kellene behozni, ugyanis egy pályakezdő az egy főre jutó GDP 65 százalékát kapja meg. Példaként említette Hollandiát, ahol a pályakezdő tanárok fizetését 1990 és 1997 között 36 százalékkal emelték. Fontosnak nevezte a tanárképzésre jelentkezők megfelelő szűrését is. Finnországban például tíz jelenkezőből csak egy, míg Szingapúrban hatból egy kerül be a tanárképzésbe. Magyarországon ezzel szemben a szűrés teljes hiánya a jellemző, a pályára alkalmatlanokat is felveszik, a képzés minősége gyenge, s rendkívül széttagolt a képzés, jelenleg harminc-harmincöt helyen folyik. A szakember azt mondta, hogy a szegregáció komoly akadályt jelent abban, hogy a jó minőségű tanári szolgáltatás eljusson a legrászorultabb gyermekekhez. Az iskolai elkülönülés ugyanis rendszerint gyenge minőségű oktatással jár együtt. Utalt arra, hogy ma Magyarországé a világ egyik leginkább szegregált iskolarendszere. Ezt nem lehet tovább fenntartani, a deszegregációnak és az integrációnak nincs alternatívája ― jelentette ki. Ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem roma-, hanem szegényprobléma, az érintettek kétharmada nem roma származású.
