Régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri-újévi ételek is a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak, bár még magyar nyelvterületen is változnak. Van, ahol úgy tartják, hogy szilveszter estéjén nem szabad malacot enni, csak halat, nyulat, őzet, szárnyast, ugyanis a hal elúszik, a nyúl, az őz fürge lábaival elszalad, a szárnyas elrepül – az óesztendő minden bajával együtt.
Nálunk viszont éppen a disznóhús az ajánlott, mivel orrával előretúrja a szerencsét, szárnyast nem, mert elkaparná azt. A lencse sok pénzt, szépséget hoz annak, aki újévkor bőségesen fogyasztja (vannak vidékek, ahol a bab is szerencsét hoz, Háromszéken úgy tartották, hogy aki babot eszik, pattanásos lesz az új évben). Mint minden jelentős ünnepkor, minden családban a szilveszteréjjeli vacsorának is megvannak a hagyományos ételei, amit esetleg nemzedékek óta készítenek, anyáról lányra öröklődő, bevált receptek. Mégis, egyre többen próbálkoznak valami újjal, esetleg a manapság nagyon divatos főzőműsorok, gasztromagazinok, -blogok nyomán, vagy azért, mert a nehéz, zsíros ételek helyett könnyebb, egészségesebb falatokra vágynak. Összeállításunk ezt is szolgálja. De mindenekelőtt tekintsük át, hogy a különböző népek hogyan búcsúznak az óévtől, és hogyan köszöntik az újat, hiszen a legtöbb esetben szintén hagyományos étkekről is szó van.
Mint már említettük, az ez alkalommal elfogyasztott étkeknek szerencsevarázsló jelentőségük van. Sok helyen sütnek szerencsehozó pogácsát szilveszterre: az egyik pogácsába belesütnek egy pénzérmét, aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje az új évben. Nagyon fontos, hogy a pogácsát még éjfél előtt tálalják, és a szerencsés megtaláló még éjfél előtt elfogyassza. A gazdagságot rétessel is lehet nyújtani, sok helyen készül csörögefánk. Az eladó lányok azt is megtudhatták, hogy ki lesz a férjük: nem kellett más hozzá, mint házilag gyúrt tésztából készült gombóc, amelybe papírdarabra írt férfineveket rejtettek, majd kifőzték, a víz színére elsőként feljövő gombócban talált nevű lesz a kérő. Egy másik szerelemjósló szokás szerint az a lány megy férjhez az új évben, aki megtalálja a lencsefőzelékbe belefőzött mandulaszemet.
Az új évben várható csapadékmennyiséget úgy jósolták meg, hogy hagymát bontottak tizenkét cikkre, valamennyibe sót öntöttek, és abból, hogy reggelre a só mennyire nedvesedett át a hónapot jelképező hagymahéjban, annyi csapadékra lehetett számítani.
Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak, baromfiból készült fogásokat viszont nem fogyasztanak, kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne az igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, mind-mind pénzben és egészségben gazdag évet ígér.
Angliában az év első napján meglátogatják szeretteiket és ismerőseiket, borral, teával és saját készítésű finomságokkal ajándékozzák meg őket, hogy személyesen kívánjanak minden jót az új esztendőre. A szigetország több vidékén újév napján háromszög alakú süteményeket sütnek, amelyeket fűszeres darált hússal töltenek meg, és ezt adják családtagjaiknak, szomszédaiknak, barátaiknak. London éjfélkor az Auld Lang Syne című daltól hangos, de a brit fővárosban a buli egy órakor véget ér, amikor a puboknak be kell zárniuk.
Skóciában újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek, a házigazdák black bunnak nevezett fekete kenyeret és haggist, azaz töltött birkagyomrot szolgálnak fel a vendégeknek, az ünnepi menüt pedig természetesen skót whiskyvel öblítik le. Skóciában az újévi pezsgő nem divat, a whiskyn kívül hot pinttel koccintanak (forró ital erős sörből, whiskyből és tojásból főzve). Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll, hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét.
Oroszországban a pravoszláv hagyományok szerint az óév utolsó napja január 13-a, míg az új esztendő első napja január 14-e. Ekkor borsccsal és kutyával, azaz kásaszerű étellel köszöntik az új évet. Ezek az ünnepi finomságok a reményt szimbolizálják, míg a szintén az asztalra kerülő méz és mák az örömet és a sikert csalogatja a házhoz.
Örményországban különleges, hagyományos fekete kenyeret készítenek az új év köszöntésére. A kenyér tésztájába papírdarabokra írt jókívánságokat gyúrnak, és ezzel kínálják vendégeiket, akik üdvözlik őket e reményteli ünnepnapon.
Görögországban Vazul-kenyeret sütnek újévre, néhányba pénzérmét rejtenek, aki megtalálja az érmét, és nem nyeli le vagy törik bele a foga, arra jólét és bőség vár az új esztendőben. Szent Vazulról a kicsik is megemlékeznek, szilveszter estéjén kitisztítják cipőjüket, és a házuk elé teszik, Vazul, a szegények és gyermekek védőszentje pedig minden földi jóval megtölti a jó gyerekek cipőjét.
Olaszországban újévkor a hagyomány szerint makarónit, spagettit vagy más, hosszú tésztából készült ételt esznek a hosszú és egészséges élet reményében. Szilveszter és újév éjjelén a még párjukat kereső nők és férfiak piros fehérneműt vesznek fel, hogy az új esztendőben rájuk találjon a szerelem.
Spanyolországban éjfélkor minden óraütésnél egy-egy szem szőlőt kapnak be, az esztendő hónapjait szimbolizálva, hogy az új év mind a tizenkét hónapja gazdag és szerencsés legyen. Ha valaki elfelejti a szőlőszemeket, szegénység és szerencsétlenség vár rá. Ez a szokás 1909-ből származik, akkor találta ki egy borász a gazdagabb termés reményében. Akár az olaszok, a spanyol szinglik is piros fehérneműben ünnepelnek, hogy az új esztendőben megtalálják a párjukat. Spanyolország egyes tartományaiban aranygyűrűt dobnak a pezsgősüvegbe, akinek pedig a poharában landol a gyűrű, szerencsés évre számíthat.
Izraelben január 1-jén is ünnepelnek, annak ellenére, hogy a zsidó újév, a rós hásáná a hagyományok szerint szeptemberre esik. Az izraeliek is finomságokkal várják az új év érkezését. Mézbe mártott édes almát és mézeskalácsot esznek, hogy az esztendő is mézédes legyen. Gyakran kerül meren, azaz egy édes répából készült fogás is az ünnepi asztalra, hogy a következő esztendőben is gyarapodjon a család.
Az Egyesült Államokban, csakúgy, mint más angolszász országokban, családi és baráti látogatásokkal kezdődik az újév, a vendégségben természetesen záporoznak a jókívánságok, a vendégek pedig degeszre eszik és isszák magukat. Az amerikaiak általában babból készült fogásokkal köszöntik az új esztendőt, hiszen a „kerek” ételek a tradíció szerint gazdaggá és boldoggá tesznek, az állandóságot és a folytonosságot szimbolizálják.
Japánban egy héttel újév előtt egy ünnepségen rizstortát sütnek, amelyet az új esztendő első napján esznek meg. A felkelő nap országában 108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek, és egészen január 7-ig tartanak. Az év első három napja pihenő, ilyenkor összegyűl a család, előtte a házat alaposan kitakarítják, és fenyőágakkal díszítik az ajtókat.
