Király László új verseskönyve*, úgy gondoljuk, nem véletlenül A Holdban című verssel kezdődik: ,,A Holdban nem tudod, mi van. / A Holdban én vagyok magam. / gyötrődve, sőt, minduntalan / Fel-fellobbanva, mint a lang, / vagy, mint vak, ki örökre lát, / Sétatéren felejtett kabát, / Pohár bor, ki barátokra gondol, / Szomorú keselyű, ilyen-olyan kondor…"
Ez a bizarrériákat sem kerülő látásmód határozza meg a könyv verseinek hangulatát, mintegy ellenpontozva az időnként megkeseredett önvallomásokat, de hitelesítve is egyúttal. Erre az iróniára (sőt, öniróniára) érzett rá a kötetet illusztráló Sípos László bűbájos rajzaival. Ez az irónia mindég is jellemezte Királyt, de az utóbbi esztendőkben határozottan felerősödött. Nézzük például az Évfordulók című verset, amely a költő egy másik formai jellegzetességére is rávilágít. A töredezettségre. A töredék-alakzatokra. Mintha a versek egy nagy, valahol egy másik dimenzióban létező, hosszú költemény tükör- és repeszdarabjai lennének. ,,Feljöttek a lefolyón, / Forró vízzel űztem el őket. / Besurrantak a szellőzőn át, / Égő levegőt fújtam rájuk. / Bejöttek az ablakon. / Kihadonásztam mindet seprűvel. / Behallgatóztak a telefonon. / Anyjukhoz küldtem, / születésük helyére, valahányat. / Ültem ünnepélyesen. / Mint egy szélütött." Nem véletlenül idéztünk hosszabban. A kihagyásos technika mintadarabja ez a vers, ugyanakkor rájátszik a Király versei fő mozgatóelemére is, az elhallgatásra. Mert az olvasó, ha figyelmesen, kétszer is elolvassa a szinte tőmondatokban pergő közleményt, önkéntelenül is felteheti a kérdést, kik jönnek fel a lefolyón, kik surrannak be a szellőzőn át, kik jönnek be az ablakon, kik hallgatóznak be a telefonba? A vers címe Évfordulók. Lehet találgatni. Itt véletlenül ― de nem, hisz Király tudatos költő, nem kedveli a véletleneket ― a vers keletkezésének dátuma is szerepel. 2003. november 25. Mi történt november 25-én, valamikor, merthogy valami történt, az bizonyos, legalább annyira, mint az egykori legszeretettebb, azután szitává lőtt pártfőtitkár egyik november 25-i magvas megállapítása, miszerint a berkenyefán nem terem körte… Innen már egyszerű a dekódolás. Kikről beszél a költő? Róluk! Akik nem mi vagyunk. Legalább ennyi világos. A Shakespeare című, háromrészes költemény második felében így ír: ,,Vigyétek hírül a kolozsváriaknak / A tébolyt s a setét bánatot, mi ért. / Ődöngjenek csak ― dicsőségemben laknak. / S eladhatom őket egy motorbicikliért." Ennél nagyobb csapások is érték a kolozsváriakat, gondoljunk csak a piros-sárga-kék padokra és kukákra a sétatéren, melyekről szintén megemlékezett akkoriban a mindenre figyelő költő. Bizonyos értelemben még talányosabb(nak tűnik) az Azték című vers: ,,Amikor elmentek / Így búcsúztak: / Ne féljetek, / mert visszajövünk. / Tartsatok ki. / Ti vagytok / a szemünk fénye…" A vers, ha lehet még talányosabban, így folytatódik: ,,Mi vagyunk a / szemetek (!?) fénye. / A sapkarózsák: megannyi hajnalcsillag." A narrátorváltás mintegy feltölti a vers benső és belénk átáramló energiáit. Mondjátok, nem félünk. Mondjuk. A költőnek pedig ― hogy magyarázzuk meg kissé bizarr címünket ― annyi élete van, amennyit megír, és amennyit megél…
* Míg gyönyörű késemet fenem. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007, Sípos László rajzaival.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
