És több korosztályban. Igaz, hogy felnőttszinten visszaesett a részt vevő csapataink száma, míg az 1983–84-es bajnoki évben például 19 MB I-es és 50 MB II-es (ugyanennyi ifjúsági) csapat öt csoportra osztva játszott, hódolt a focinak, ma 15 IV. (az MB I. megfelelője) és 13 V. ligás (az MB II. változata) együttes szerepel megyei bajnokságunkban. Hogy mi az oka ennek az összezsugorodásnak? Nem boncolgatjuk a kérdést, tény, sok tényező okozta, okozza a vissza­esést. Persze, fáj, hogy csak két felsőbb osztályú csapatunk van – helybeli játékosok nélkül az a kettő is –, mert valamikor volt egy B-osztályos és öt C-osztályos együttesünk, volt...; és labdarúgósportunk adott felnőtt-, ifjúsági válogatottakat, A-osztályos labdarúgókat, most csak egy I. ligás játékost jegyzünk, Hadnagy Attilát. Fájó és elszomorító az összkép, de él még bennünk a remény, hogy mélyebb pontra nem zuhan labdarúgósportunk, hogy a több korosztályban beindított utánpótlás-nevelésünket szorgalmazó ifjúsági bajnokságaink megnyerik a számítógépek vonzásában vergődő fiaink tetszését, s azok visszatérnek stadionjaink zöld gyepére, hogy a futball mellé hívják a tehetősebb vállalkozókat, cégeket, intézményeket, s együtt egy nagy családot, a labdarúgás családját életre keltve visszaadják a sportjáték régi fényét, csillogását.
Ezért is folytatjuk körsétánkat, ezúttal az V. ligában, tizenhárom felnőtt- és ugyan­ennyi ifjúsági csapat háza táján. A mieink ők is. És mennyire hogy azok, hiszen megyénk labdarúgósportjának jövője tőlük is függ.
A Kézdivásárhelyi SE
(röviden KSE) edzői teendőit Kölcze Gáspár végzi. Elmondása szerint nem zavartalan körülmények között. – Január 11-én kezdtük az edzéseket – így Kölcze – az őszi játékoskerettel: Erős, Erdő, Csomos, Vitan D., Vitan Sz., Tusa, Szőcs, Mişcă, Kovács, Fazakas, Fekete, Surdu, Bence, Vántsa, Lázár, Dani, Cseh, Barba, Pető... Sajnos, öt sérültet hagyott ránk az őszi idény. Így aztán jól jönne a keret frissítése, erősítése, és mi tagadás, szeretném is, ha erre sor kerülne, de nem tudom, lesz-e rá pénz. Szép stadionunk van, jó pályánk, remek hagyományunk, így aztán csak természetes, hogy célunk a feljutás a IV. ligába. Ez egyébként a kézdivásárhelyi emberek vágya.
Csernátoni IKA FC
A csapat edzője, Papp Sándor vette fel a telefont. – Január 27-én kezdjük a felkészülést – mondotta Papp –, nincs, amiért sietnünk, hiszen a rajt is később lesz, mint a IV. ligáé, ráadásul az első fordulóban Bárkány visszalépése miatt szabadnaposak leszünk. A keret maradt a régi, azaz: Asztalos, Bajka, Benyi, Botezatu, Ciobotaru I., Gajdó T., Geréb, Gere B., Gere L., Ilyés, Lukács, Orbán, Vrencean, Balogh, Biró, Handra, Ravasz, Opra... Nem jelezte senki távozási szándékát, mi viszont erősíteni akarunk egy középpályással, egy csatárral és egy kapussal. Az alapozást követően edzőtáborunk is lesz az IKA váránál. A cél őszi bajnokként nem lehet más, csak a feljutás.
Kézdiszentkereszti Nemere
Szalló János vezető fogadta telefonhívásomat, s válaszolt kérdéseimre. – Január 18-án kezdte a csapat a téli alapozást Papp Elemér irányításával. Nem jelezte senki távozási szándékát, és mi sem tervezünk erősítést a keretben: Szalló Á., Szalló L., Kádár, Ciobanu C., Bodor, Butnaru, Cio­ba­nu D., Daragus B., Daragus Zs., Fekete, Moldoveanu, Pászka, Szabó, Szőcs... Egy kicsit leragadtunk az őszi véghajrában, de ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna célunkról, mely a feljutás. Ezért harcolunk, ezért küzdünk a visszavágók mérkőzéssorozatán.
Torjai Bálványos
– A hét végén kerül sor az egyesületi gyűlésre – mondotta Esztolyka Sándor –, mely dönt a tavaszi költségvetésről, a keretről, az edzőről és mindenről, ami a versenyidényhez kötődik. Na persze, éltünk a sportterem nyújtotta lehetőséggel, s január 10-e óta gyakran játszott a keret, mely e pillanatban megegyezik az őszivel: Zakariás, Szigeti, Székely, Kurcsi, Háromszéki, Esztolyka, Egyed, Csíki, Bartos, András, Alexa, Ungureanu, Salamon, Móré, László, Könczei, Biró... Terveink szerint frissíteni fogjuk az ifikeretből felhozott fiatal játékosokkal, na meg aztán tervezzük az erősítését is, hogy kikkel, menet közben derül ki. A tervünk: ütőképes csapatot építeni a jövő bajnokságra!
Dálnoki Dózsa
– Február első napjaiban kezdjük el a felkészülést – mondta Szekeres Csaba játékos, vezető –, a keretből nem akar távozni senki, viszont szeretnénk megerősíteni két-három játékossal. Hogy kik azok, ma még titok, az őszi keret viszont nem: Boér, Fazakas, Hajdó, Kövecsi, Már B., Már J., Márton I., Popa, Szakács, Szász, Szekeres, Bajka, Berecki, Kányádi, Sima... Az edzői teendőket továbbra is Szűcs István végzi. A célunk dobogón zárni, s ha lehet, feljutni a IV. li­gába.
Nagyborosnyói Akarat
Ilie Alin fogadta telefonhívásomat, s válaszolt kérdéseimre. – Január 10-én kezdtünk a sportteremben – így Alin –, hogy mikor vonulunk ki a szabadtéri pályára, az az időjárás függvénye. Ami a keretet illeti, várjuk vissza a kölcsönadott Lovászt, tervünkben szerepel még egy-két új játékos leigazolása. Pillanatnyilag az alábbi játé­kosok állnak rendelkezésünkre: Bagoly, Csoma, Ilie C., Kovács, Majlát L., Majlát A., Sikes, Szekeres, Szilaj, Tarcali, Dima, Gerendi, Pethő, Mánthó, Farkas, Szász... A cél egyelőre az első öt között végezni.
Rétyi Ifjúsági SC
– Február első napjaiban kezdünk — mondta Dombora Attila csapatvezető –, változatlanul Giani Brandabura edző vezetésével. A keretből – Zoltáni, Simon Sz., Simon N., Neagoie, Mihály, Már, Kiss, Ilyés, Demeter, Bódi, Bencze, Clara, Horjan, Kovács, Nóda, Orosz... – nem jelezte senki távozási szándékát, és mi sem akarunk változtatni rajta, tehát erősítést, frissítést eszközölni. Nem hagyhatom ki viszont, hiszen itt mindenki a létesítendő gyárról beszél, s mi, a labdarúgás hívei a foci terén egy új lehetőséget vélünk felfedezni. Ha bejön, lesz rá lehetőségünk, hogy felnőjünk a rétyi futball hagyományainak szintjére. Ha bejön... Most egyelőre az a cél, hogy a rangsor első felében végezzen a csapat.
Kilyéni Olt
– Január 3-a óta járnak pályára a fiúk – tudtam meg a csapat gondját, baját intéző Papp családtól –, most éppen arra készülünk, hogy sort kerítsünk az első edzőmérkőzésre. Ami a keretet illeti, megpróbáljuk visszahívni azokat a játékosokat, akik az ősz folyamán eligazoltak tőlünk, s így erősíteni a pillanatnyi játékosállományunkat: Sigmond, Ruzsa, Prezsmer, Papp D., Na­pár, Mihály, Kohán, Ilyés, Giráncsi, Fejes, Dombora, Bedő, Dénes... A csapat edzését továbbra is Papp Dezső fogja irányítani. A cél: az első öt között zárni a bajnokságot.
Szotyori Olt
A csapat atyja, mindenese, Korodi János állt a vonal tulsó végén, s igyekezett válaszolni kérdéseimre. – Január 20-a után kezdjük el a felkészülést – így Korodi – a csapat edzője, Molnár Péter irányításával. A keretből – Zoltáni, Tankó, Rápolti, Pál, Pakulár, Molnár, Kerekes, Karácsony A., Karácsony J., Gecző Sz., Bulacu, Barabás, Kádár, Gegő, Bilibók, Korodi I., Komsa – egyelőre nem ment el senki, érkezett viszont Illyefalváról Gáspár Csaba. Na persze, további  erősítésen is gondolkodom. A cél egyelőre a játékunk javulása, valamint az első öt hely egyikének megszerzése.
Árkosi SE
Ha nehezen is, de csak utolértem Veress Gyulát, az egyesület elnökét. – Túl vagyunk az első szabadtéri edzésen – mondotta. – Nem gondtalan a helyzetünk, hiszen elég sokan külföldön vállaltak munkát, s most várjuk, hogy jönnek-e haza vagy sem. Ettől függetlenül már tárgyalunk négy új játékossal, na és szándékunkban áll frissíteni a fiatalokkal. Az őszi keret: Asztalos, Baló, Brander, Kóréh, Máthé, Rétyi G., Rétyi I., Rétyi L., Simori, Vajna Sz., Váncsa, Nagy, Kiss... Edző: Szakács Lajos. A cél: minél előkelőbb helyen végezni.
Hidvégi Spartacus
– Február első napjaiban kezdjük el a fékészülést – mondotta Sala Lóránt sporttanár –, edző lesz: Sala Pál a nagy csapatnál, Berecz András az ifiknél, jómagam pedig besegítek ide is, oda is. Az őszi keretből – Ungvári, Szántó, Sala M., Csirikás, Szántó, Rupi, Liţă, Lepedat C., Lepedat I., Kalányos J., Kalányos A., Irimescu, Drăguţ, Doboşeriu... – nem ment el egy­előre senki, viszont tervezzük az erősítést egy-két jó játékossal. Célunk visszajutni a IV. ligába, még akkor is, ha az őszi idényt a negyedik helyen zártuk. A tavasz folyamán javíthatunk, felkerülhetünk a feljutást biztosító második helyre. Nem adjuk fel a küzdelmet!
Nagyajtai Hargita
– Egyelőre csak annyit tudok mondani – így Benkő Csaba vezető –, hogy a héten kerül sor az egyesületi gyűlésre, mely dönt az edző, a költségvetés, a keret és más tennivalók ügyében. Én úgy gondolom, január végéig mindenképpen elkezdődik a felkészülés. És az is tisztázódik, hogy kik lesznek az új csapattagok. Az őszi keret: Andorkó, Bedő, Brassai, Dascălu, Incze L., Incze R., Kisgyörgy, Sándor, Sandu, Sugár, Szebeni, Kovásznai, Szabó, Tudose. A célunk: visszajutni a IV. ligába. Ez a szurkolók, a vezetők, a játékosok óhaja, vágya, ezt kívánja a Hargita múltja, hagyománya. (Na és néhai Kuttlik Rudolf emléke – szerk. megjegyzés.)
Nagybaconi Súgó
– Ami biztos – így Keresztes Árpád csapatvezető –, Lázár Gábort akarjuk edzőként a csapat mellett látni. Van viszont egy kérdés. Vállalja-e? A keretből – Akácos, Ba­rabás, Cojan, Demeter, Gergely, Herman, Kiss, Lázár G., Lázár Z., Lőrincz, Veres, Albert, Benedek, Oláh, Szőcs – eddig nem jelezte senki távozási szándékát. Hogy a csapat mikor kezdi el a felkészülést, milyen feltételek között, milyen anyagi háttérrel... mindezekről az egyesületi gyűlés dönt most  csütörtökön. A cél e pillanatban nem lehet más, mint a túlélés.
A baj nem jár egyedül, tartja a közmondás, és tessék, az általános gazdasági helyzet visszaütői mellé egyre gyakrabban, egyre több helyen csatlakozik a külföldi munkavállalás, s most már télen is, nem csak az őszi betakarítás idején, ez bizony nem kedvez sok csapatnak... Na de hát ez van, ezzel kell számolni, s számolás közben egyre több figyelmet szentelni az utánpótlás nevelésére. A több szinten is beindult ifjúsági bajnokságok nyújtotta játéklehetőséget ki kell használni az V. ligában is. Annak idején egy-egy község minden helységében (falujában) futballcsapat működött, például Illyefalva, Al­doboly, Sepsiszentkirály, Bardoc, Olasz­telek, Erdőfüle, Száldobos, Mikó­újfalu, Málnás, Málnásfürdő, Sepsi­bükszád és így tovább. Tudom, tudom, ma más szelek fújnak, s ez így igaz, akárcsak az is, hogy ezek a szelek nem fújták ki a gyerekek, a fiatalok szívéből, lelkéből a labdarúgás, a játék szeretetét. Táp­láljuk, éltessük ezt a szeretetet!