Na persze, akadt néhány szenzációs eredmény is, például a francia Jean-Claude Killy megismételte Toni Sailer Cortina d’Ampezzó-i bravúrját, s megnyerte mindhárom alpesisí-számot; az olasz sífutó, Franco Nones maga mögé utasította a verhe­tetlennek hitt skandinávokat, jégkorongban a „nagy négyes” (szovjet, csehszlovák, svéd és kanadai együttes) szépen keresztbe verte egymást, fokozva ezzel a torna izgalmait. Ami pedig a részvételt illeti, 37 ország 947 férfi és 211 női versenyzője vonult fel a megnyitón, s hallgatta végig Charles de Gaulle megnyitó szavait. A versenyek hat sportág – bob (2), jégkorongozás (1), korcsolyázás (11), síelés (16), sílövészet (2), szánkózás (3) – 35 verseny­számában zajlottak, bemutatót pedig jégtáncban tartottak. A magyarok két sportág – kor­csolyázás és síelés – 13 versenyszámában vettek részt nyolc férfi és két női versenyző­vel. A legjobb teljesítményt a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa érte el 6. helyezésével, két 19. helyezést őriz a krónika: a műkorcsolyázó Ébert Jenő és a síugró Gellér László érdeme ez. A 29 versenyzővel – köztük volt a sílövő György Vilmos, a jégkorong-válogatottban pedig Varga Dezső, Fogarasi Zoltán, Czáka Zoltán, Kalamár Sándor, Szabó Gyula, Szabó Géza, Basa János, Texe István – felvonuló románok a kettes bobbal megszerezték a hazai sport első téli olimpiai érmét – egészen pontosan bronzérmet –, a siker Ion Panţuru és Nico­lae Neagoe nevéhez füződik, a négyes bob pedig a 4. helyen zárva 3 olimpiai pontot szerzett, György Vilmosék váltója pedig a 7. he­lyen érkezett célba. Az éremtáblázat és a pontverseny élén is a norvégok végeztek.
Az éremtáblázat:
Norvégia    6    6    2
Szovjetunió    5    5    3
Franciaország    4    3    2
Olaszország    4    0    0
Ausztria    3    4    4
Hollandia    3    3    3
Svédország    3    2    3
NSZK    2    2    3
Egy. Államok    1    5    1
Finnország    1    2    2
NDK        1    2    2
Csehszlovákia    1    2    1
Kanada    1    1    1
Svájc        0    2    4
Románia    0    0    1
Kettős holtversenyt jegyeztek a férfi gyors­korcsolya 500 és 1500 m-es számában a 2. helyeken, hármas holtversenyt pedig a női 500 m második helyéért vívott küzdelemben. A pontverseny dobogósai: Norvégia, Szovjetunió, Ausztria. A játékok hőse kétségtelenül
Jean-Claude Killy
1943. augusztus 30-án született Saint-Cloudban. Részt vett az 1964-es innsbrucki olimpián is, itt 42. lett lesiklásban, majd a kizárás sorsára jutott műlesiklásban. 1966–1968 között hatalmasat fejlődött, szinte minden versenyét megnyerte, az 1968-as világbajnokságon lesiklásban és alpesi összetett­ben nyert aranyérmet. Aztán következett Grenoble, s itt – akárcsak korábban Toni Sai­ler – minden alpesi számot megnyert. Vissza­vonulása után az autósportnak hódolt, lett megszállottja Porsche kocsijával.

A XI. téli olimpiai játékok
Először Ázsia földjén – Szapporó, 1972. február 3–13. – a téli olimpiák résztvevői. És nem csalódtak, hiszen a felkelő nap országa bizonyította már az 1964-es nyári olimpia alkalmával, hogy otthon van a szervezésben. Most is óriási sikert aratott a fényes nappal rendezett tűzijáték. A megnyitóünnepségen a NOB elnöke, Avery Brundage japánul mondta el köszöntőjét, de ez egy cseppet sem lágyította meg a közönség szívét, nem csitította harag­ját, melyet az váltott ki, hogy az elnök profi vádakkal sújtotta az osztrák sízőt, Karl Schran­zot, és kizárta a szapporói olimpia résztvevőinek sorából. Emiatt az osztrák küldöttség visszavonulót akart fújni, s hogy nem tette meg, arra maga Karl Schranz kérte meg honfitársait.
Szapporóban egyébként 6 sport­ág – bob (2), jégkorongozás (1), korcsolyázás (11), síelés (16), sílövészet (2), szánkózás (3) – 35 versenyszámában 35 ország 800 férfi és 206 női versenyzője lépett a küzdőterekre. A magyarok egy versenyzőt neveztek a játékokra, a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsát, aki a nagyon előkelő 5. helyen vég­zett. A románok 13 sportolóval vettek részt négy sportágban, köztük volt az immár harmadik olimpiai részvétellel számoló György Vilmos és a műkorcsolyázó Faze­kas György is. Vilmos a sílövészet egyéni számában a 32., a csapatversenyben pedig a 9. helyen zárt, míg György a 17. lett. A legjobb eredményt a Ion Panţuru kor­má­nyozta kettes bob érte el 5. helye­zésével, a négyes bob pedig a 10. helyet szerezte meg. A szovjetek újra a legszorgalmasabb éremgyűj­tőknek csaptak fel, a legjobb skandináv csapat, a norvégoké csak a 7. helyet tudta megszerezni.
Szovjetunió    8    5    3
NDK        4    3    7
Svájc        4    3    3
Hollandia    4    3    2
Egy. Államok    3    2    3
NSZK    3    1    1
Norvégia    2    5    5
Olaszország    2    2    1
Ausztria    1    2    2
Svédország    1    1    2
Japán        1    1    1
Csehszlovákia    1    0    2
Lengyelország    1    0    0
Spanyolország    1    0    0
Finnország    0    4    1
A játékok hősei: a szovjet sífutónő, Galina Kulakova és a holland gyorskor­csolyázó, Adrianus „Ard” Schenk 3–3 aranyéremmel.
Galina Kulakova
1942. április 29-én született. 1968 és 1980 között négy olimpián vett részt, és 4 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérmet szerezett. Valamivel jobb a világbajnokságokon szerzett érem­gyűjteménye, itt ugyanis 5 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérem került birtokába. Sokszoros szovjet bajnok, érdemes sportmester.
Adrianus „Ard” Schenk
1944. szeptember 16-án született. Első nemzetközi sikerét az Európa-bajnokságokon aratta. Három kontinensviadalon (1966, 1970, 1972) 3 arany- és 1 ezüstérem került birtokába, ugyancsak három (1970, 1971 és 1972) világbajnokságon 3 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzéremért léphetett dobogóra, két olimpián (Grenoble és Szapporó) pedig 3 arany- és 1 ezüstérmet nyert. És akkor még nem szóltunk a világcsúcsairól, volt jó néhány.

Denvernek kellett volna fogadnia a
XII. téli olimpiai játékok
résztvevőit, de a környezetvédők ellenezték és népszavazásra késztették a várost, mely végül visszalépett a rendezéstől, így esett a választás Ausztriára, és lett másodszor is házigazda Innsbruck 1976. február 4–15. között. A játékokat Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök nyitotta meg. 6 sportág – bob (2), jégkorongozás (1), korcsolyázás (13), síelés (16), sílövészet (2) szánkózás (3) – 37 versenyszámában 27 ország 892 férfi és 231 női versenyzője szállt harcba az érmekért. Új versenyszámok: a férfi gyorskor­csolya 1000 m-es távja, valamint a női sífutás 4x5 km-es váltója.
A magyarok műkorcsolyázásban neveztek két férfi és egy női versenyzőt. A Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncpáros az 5. helyen végzett, Vajda László műkorcsolyázó pedig helyezetlenül zárta a küzdelmet. A sokkal népesebb román küldöttség legjobb eredményét a jégkorongozók – köztük Antal Előd, Antal István, Gáll Sándor, Miklós Tibor, Nagy Béla, Nagy Zoltán, Sólyom László – érték el 7. helyezésükkel. Az éremtáblázat élén 27 éremmel a szovjetek végeztek.
Szovjetunió    13    6    8
NDK          7    5    7
Egy. Államok      3    3    4
Norvégia       3    3    1
NSZK      2    5    3
Finnország      2    4    1
Ausztria      2    2    2
Svájc          1    3    1
Hollandia      1    2    3
Olaszország      1    2    1
Kanada      1    1    1
Nagy-Britannia      1    0    0
Csehszlovákia      0    1    0
Liechtenstein       0    0    2
Svédország      0    0    2
Franciaország      0    0    1
A játékok hősei: a német alpesi síelő, Rosi Mittermaier és a szovjet sífutónő, Raisza Szmetanyina egyformán 2–2 arany- és 1–1 ezüstéremmel.
Rosi Mittermaier
A bajor Alpok üdülőparadicsomában, Reit im Winklben született 1950. augusztus 5-én. 1967-ben robbant be az alpesi sízők világába, hogy aztán tíz világkupa-győzelmet arasson, nyerjen 3 világbajnoki címet és 1 ezüstérmet, majd az innsbrucki olimpián feltegye pályafutására a koronát azzal a két olimpiai arany- és egy bronzéremmel.
Raisza Szmetanyina
1952. február 29-én született Moszkvá­ban. Öt olimpián vett részt, és 4 aranyérmet, 5 ezüstöt és 1 bronzot szerzett, az 1974 és 1991 között rendezett világbajnokságokon 4 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzérem került bir­tokába. Sokszoros szovjet bajnok és érde­mes sportmester.

A XIII. téli olimpiai játékok
helyszíne 1980. február 13–24-re újra átköl­tözött a tengerentúlra, Lake Placidbe. Immár másodszor rendezett olimpiai bajnokságot az Adirondack-hegységben meghúzódó városka. Az első rendezésekor (1932) a hóhiány, a gyenge létesítmények okoztak gondot a szer­vezőknek, most viszont maga a szervezés és a közlekedés mondott csütörtököt... Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke nyitotta meg a játékokat, hogy aztán 6 sportág – bob (2), jégkorongozás (1), korcsolyázás (13), síelés (16), sílövészet (3), szánkózás (3) – 38 versenyszámában 37 ország 839 férfi és 233 női versenyzője versenyre kellhessen a bajnoki címekért, érmekért. Új versenyszám volt a sílövészet 10 km-es sprinttávja. A magyarok a Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncos párral képviseltették magukat. A jégtáncos ket­tős tette is dolgát, ezüstérmet szerzett. Bátran mondjuk: csak... Nem sokkal később javítot­tak a pontozók, és a világbajnokságon arany­éremmel kárpótolták a magyar kettőst. A ro­mán küldöttség tagjai – köztük volt a későbbi két sepsiszentgyörgyi gyorskorcsolyázó, Er­dé­lyi András (akkor a Brassói Traktor sportolója), aki 22. lett 5000 és 20. 10 000 méteren, valamint Jenei Dezső (a Bukaresti Egyetem sportolójaként), akinek édesanyja, Konrád Emma atlétaként Helsinkiben vett részt az olimpiai játékokon, Dezső 500 m-en a 30., 1000 m-en a 33. helyen zárt –, sajnos, a pont­szerzés közelébe se kerültek. A játékok hőse kétségtelenül az amerikai gyorskorcsolyázó,
Eric Heiden
A Wisconsin állambeli Madisonban szüle­tett 1958. június 14-én. Első sikereit a junior-világbajnokságon aratta, 1976-ban ezüstérmet szerzett, 1977-ben és 1978-ban már arany­éremnek örülhetett. 1977-ben részt vett a fel­nőttek világbajnokságán, s ki sem maradt 1980-ig, ez idő alatt 7 arany- és 1 ezüstérmet szerzett. Ezután következett a Lake Placid-i olimpia, amelyen mind az öt versenyszámot – 500 m, 1000 m, 1500 m, 5000 m, 10 000 m – megnyerte. Egy olimpián öt aranyérem – erre se előtte, se azóta példa nem volt. Eric teljesítménye csúcs a csúcson.
És végül az éremtáblázat:
Szovjetunió    10    6    6
NDK          9    7    7
Egy. Államok      6    4    2
Ausztria      3    2    2
Svédország      3    0    1
Lichtenstein      2    2    0
Finnország      1    5    3
Norvégia      1    3    6
Hollandia      1    2    1
Svájc          1    1    3
Nagy-Britannia      1    0    0
NSZK      0    2    3
Olaszország      0    2    0
Kanada      0    1    1
Magyarország      0    1    0
Japán          0    1    0
Csehszlovákia      0    0    1
Franciaország      0    0    1
Bulgária      0    0    1
A síugrás középsáncán két ezüstérmet osztottak, a férfi gyorskorcsolya 1000 méterén pedig két bronzérmet.