Enyhén, de határozottan csökken a sepsiszentgyörgyi munkanélküliség – közölte Antal Árpád polgármester, aki szerint valamennyire még leszorítható a jelenség, de egészében nem szüntethető meg. Grafikonokat is mutatott, ezeken a 2007–2008-as – alacsonynak mondható – szinthez közelít a foglalkoztatottság, miután 2009-ben jelentősen megugrott az állástalanok aránya.
Jelenleg az a gond, hogy a kereslet nem találkozik a kínálattal, ezen a szakképzés átalakításával és a nyolcvanas években még meglevő, de a kilencvenes években „elprivatizált” munkamorál visszahonosításával lehetne segíteni. No meg nagyobb bérekkel.
A legújabb adatok alapján a megyeszékhelyen 2,3 százalékos a munkanélküliség, ezt legfeljebb 1 százalékra lehet lehozni – véli az elöljáró. El is magyarázta: megyeszinten mintegy 6200 munkanélkülit jegyeznek jelenleg, ezek bő kétharmada előpataki, kőröspataki, magyarhermányi lakos, akik 18 éves koruktól ebbe a besorolásba esnek – munkanélkülieknek járó segélyt ugyan nem kapnak, de a szavatolt állami minimáljövedelemhez joguk van, ami a munkába állási hajlandóságukat nem emeli. Az Őrkő munkaképes lakosságának felzárkóztatása is hosszú távú erőfeszítéseket kíván, de ha ezeket a csoportokat levonjuk, mintegy 2000 valós munkakereső marad, akik számára akár a jövő év végére már elkészülő szépmezői ipari parkba költöző cégek is megoldást kínálhatnak. A városban működő vállalkozások egyébként a napokban tartott megbeszélésükön munkaerőhiányra panaszkodtak: az Autoliv jelenleg 1635 személyt foglalkoztat – ezek fele megyeszékhelyi lakos, a többiek a környékbeli falvakból ingáznak –, és egész 2000-ig elmenne, de nem talál elegendő munkavállalót. Pedig 20 százalékkal magasabb béreket ad, mint a hasonló profilú gyárak, amelyek ezek után kénytelenek lesznek emelni a fizetéseket, ha meg akarják tartani alkalmazottjaikat.
A bérekről amúgy nincs pontos adat, de a város pénztárába befolyó jövedelmi adók mértéke a 2010-es visszaesés után évről évre nőtt, ami azt jelenti, hogy az itt élők többet keresnek, vagy többen dolgoznak. A fizetéseket a piaci erőviszonyok alakítják, de a polgármester szerint már érezhető egy kis javulás, az átlagértékkel pedig óvatosan kell bánni, mert az uniós mezőgazdasági támogatásokat nem számolják bele, és a székelyföldi gazdák tavaly százmillió eurót kaptak, ami családokhoz ment, nem olasz vagy görög mezőgazdasági vállalkozásokhoz, mint a déli országrészeken. Falun valóban kisebbek a bérek, de az élet is olcsóbb, és térségünkben többen élnek vidéken, mint a városokban – Antal Árpád szerint ezért is sántít a túlnyomórészt városi lakosságú Brassó megyével vagy éppen a Bukaresttel való összehasonlítás: így csak hamis képet kaphatunk Háromszékről.
