A hétvége hírei

Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy a magyarországi németeket ugyan nagyhatalmi döntés nyomán, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján űzték el szülőföldjükről 1946-ban, ám később a kommunista hatalom is kihasználta a döntést. A Rákosi-korszakban hazaárulóknak, osztályidegeneknek bélyegezték a németség azon tagjait, akik itthon maradtak; internálták, kényszermunkára hurcolták őket, a német iskolákat bezárták, sokszor még a német nyelvet is fasiszta nyelvnek bélyegezték. Mindezt a kollektív bűnösség jogi abszurditása alapján – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. * Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy 1945-ben 55–60 ezer magyarországi németet hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunióba, majd 1946-ban 200–220 ezer német ajkú magyart telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Soroksárról 5–6 ezer embert szállítottak marhavagonokban Német­országba, ahol mintegy 230 településen leltek új hazára. * Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása.

Ukrajnai tüntetések összecsapásokkal
Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető videoüzenetben fordult tegnap Viktor Janukovics elnökhöz, hogy ne hagyja a kijevi helyzet további elmérgesedését. Az Ütés párt elnöke üzenetében arra kérte Janukovicsot, ne ismételje meg Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor és Moamer Kadhafi líbiai vezető példáját. „Ön a saját népe ellen harcol. Ne uszítsa a rendőröket és a különleges alakulatok tagjait az emberekre! Fejezze be a háborút azok ellen, akik két hónapja kérik, hogy hallgassa meg követeléseiket!” – szólította fel az elnököt Klicsko. Követelte, hogy az államfő tüntesse el az utcákról a rohamrendőröket és a provokátorokat. Leszögezte, hogy ebből a mostanra szörnyűvé vált válságból egyetlen kiút van: az előrehozott elnök- és parlamenti választások kiírása. * Kijev belvárosában, a Dinamo-stadionnál radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel. Utóbbiak vízágyút vetettek be ellenük a jóval fagypont alatti hidegben. A támadókat azonban ez sem fékezte meg, kora este is rohamozták, kövekkel dobálták a rendőrkordont. Közben a Majdanon (Függetlenség terén) békésen zajló demonstráción a másik két parlamenti ellenzéki párt vezetői – Arszenyij Jacenyuk, a Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnibok, a nacionalista Sza­badság elnöke – a tüntetések békés jellegének megőrzésére kérték az európai integrációt és hatalomváltást követelő tiltakozókat, és elítélték a főtértől mintegy két kilométerre folyó erőszakos akciót.

Meghalt Sigmond István kolozsvári író
Életének 78. évében szombaton Kolozsváron meghalt Sigmond István író, műfordító, a Helikon irodalmi folyóirat főmunkatársa – közölte a Helikon szerkesztősége. Sigmond István 1936. július 31-én született Tordán. A kolozsvári Bolyai-egyetem jogi karán végzett 1959-ben. 1973 és 1990 között a Kolozs megyei kulturális bizottság színházi szakfelügyelője volt, közben 1980-tól 1983-ig a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeti igazgatói tisztségét töltötte be. 1990 óta a Helikon felelős titkára, majd főmunkatársa volt. A második Forrás-nemzedék prózaírói közül abszurd, ironikus látásmódjával, művészi és etikai tartásával tűnt ki. 1969 óta megannyi novellakötete és regénye jelent meg. A legutóbbi prózakötetét, az Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben! címűt 2013 végén mutatták be. Sigmond István 1972 óta tagja volt a Romániai Írók Szövetségének, 1990 óta a Magyar Írószövetségnek, 2005 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémiának. Ka­rácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője elmondta, Sig­mond István betegsége ellenére rendkívül aktív volt, a Helikon idei második számában is publikált. Sigmond István temetéséről később intézkednek.