A Himnusz a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és egyben aranytartaléka is – hangsúlyozta Halász János kultúráért felelős államtitkár a magyar kultúra napja alkalmából tegnap Szatmárcsekén megtartott ünnepségen.
Halász János a település sírkertjében található Kölcsey-síremléknél elmondott beszédében kiemelte: a Himnusz nemcsak hazaszeretetre tanít, hanem arra is, hogy elfogadjuk magunkat, és a magyarság megtanulja értelmezni sorsát a saját történelmében. Kölcsey a jó példa arra, hogyan lehet egyszerre nemzetben és haladó európai kultúrában gondolkodni, hiszen a magyar nyelv ápolása és a magyar tudományosság megalapozása mellett az európai műveltségre való törekvést is fontosnak tartotta – fogalmazott Halász János. Az államtitkár utalt arra, hogy a költő az utókornak mutat példát hazaszeretetével, munkájával és az igazság kimondásával.
Magyarnak lenni vállalás kérdése, ebben a vállalásban pedig a Himnusz megerősít – mondta Halász János, hozzátéve: meg kell őrizni a legfőbb értéket, a fennmaradt és folyton megújuló nemzeti kultúrát, a Himnusz pedig abban segít, hogy a magyarságtudat ne csak belülről, hanem közösségi szinten is megélhető legyen. Az államtitkár rámutatott: az anyanyelvre épülő kultúra a magyarság „ideghálózata”, a szív ritmusát mégis a Himnusz lüktetése határozza meg, amely egyben a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és aranytartaléka is.
A beszédet követően Halász János, a történelmi egyházak képviselői, valamint a térségi politikusok és települési polgármesterek megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét. A megyei önkormányzat és a Kölcsey Társaság által szervezett ünnepségen több százan emlékeztek Szatmárcsekén arra, hogy a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen a Himnuszt.
A helyi református templomban Bosák Nándor római katolikus és Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét, majd átadták a Kölcsey Társaság által alapított emlékplakettet. Az elismerést idén Vári Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító vehette át Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől. Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Korniss Péter fotóművész kapta az elismerést, de az eddigi díjazottak között volt Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor költő és Sebestyén Márta népdalénekes is.
