A szarvasmarha-tenyésztők országos föderációjának képviselőit a minisztérium vezetősége múlt kedden fogadta a fővárosban. A megyei egyesületet Ötvös Mózes alelnök képviselte. Tőle kapott információk szerint a felvetett problémákra csak ígéreteket kaptak, hiszen szinte minden kérésükre az volt a válasz, hogy a támogatások módosítását Brüsszelnek kell jóváhagynia.
A föderáció kérte, hogy a szarvasmarháknál a vágási prémiumot 100-ról 500 lejre emeljék, továbbá hogy a támogatások kifizetése időben történjék, valamint állatlétszám függvényében a tenyésztők is kapjanak gázolaj-támogatást. A találkozó talán legnagyobb sikere volt, hogy a szakminiszter és a főtitkár még aznap intézkedett a pénzügyminisztériumban, és az elmaradt, minimálisan három tehén után járó második 250 lejes részletet délutánra átutalták az országos kifizetési ügynökség számlájára, így ez a pénz napokon belül a tenyésztők számlájára kerül.
Incze Péter
Mangalicafejlődés
Az elmúlt csaknem másfél évtizedben dinamikusan fejlődött a mangalicatenyésztés Magyarországon, míg a kilencvenes évek elején csupán 200—300 mangalicakoca volt az országban, addig jelenleg számuk már eléri a tízezret. A magyar sertéstenyésztés számára a mangalicatartás a közeljövő egyik ígéretes üzleti lehetősége lehet, mert a fajta egészséges húsa egyre keresettebb a piacon. Jelenleg Magyarországon több mint ötvenezer mangalicahízót vágnak évente, ez az összes sertésfajta 2 százaléka. A mangalicák felét már üzemi méretekben vágják, a másik fele házi vágás. Az iparszerű termelést mintegy húsz vállalkozás végzi. Árbevételük évente négymilliárd forintra tehető. Február 8—10. között egyébként a Vajdahunyad-várban rendezik meg az I. Budapesti Mangalicafesztivált.
Kínai szőlőbirtok-vásárlás
Először szerzett franciaországi szőlőbirtokot egy kínai beruházó. A Csingtao központtal működő kínai Longhai ingatlanforgalmazási cég a bordeaux-i borvidéken vásárolta meg a Latour-Laguens-kastélyt a hozzá tartozó 60 hektáros birtokkal, amelyből 30-on szőlőt termesztenek. A birtokon Bordeaux-Bordeaux supérieur minőségi kategóriájú bort termelnek. Pincéjéből évente mintegy 160 000 palack márkás ,,kastélybort" forgalmaznak. A vevők kihasználták azt a körülményt, hogy nemrég ezen a szőlővidéken túltermelési válság alakult ki, és ez a három évvel ezelőtti szint felére nyomta le az árakat. A Longhai csoport számára az üzlet ,,fantasztikus beruházás", amely növeli a csoport presztízsét odahaza. A cég Csingtaóban borpalotát épít, amelyben lesz bormúzeum is, bemutatva az istenek italának előállításával kapcsolatos minden tudnivalót. Az évi tízszázalékos ütemben növekvő kínai gazdaság szomjazik a bordeaux-i borokra, ottani vásárlásai évről évre száz százalékkal nőnek, és ma már a nevezetes francia borvidék exportjának csaknem két százalékát képezik.
Halált okozó madárinfluenza
Százra emelkedett a madárinfluenza halálos áldozatainak száma Indonéziában. Legutóbb egy 32 éves személy egy jakartai kórházban hunyt el. A laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették, hogy halálát a madárinfluenza vírusának az emberre is veszélyes H5N1-es altípusa okozta. Az országban százhuszonöt ember fertőződött meg ezzel a kórral 2005 júniusa óta, és csupán a betegek egyötöde gyógyult meg. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Indonézia a világ madárinfluenzától leginkább sújtott állama, a betegséget okozó vírus mára a harminchárom indonéziai tartomány nagy többségében elterjedt.
Répafelvásárlási nap
Pánikszerű répafelvásárlási napot terveznek május 16-ára több tízezren világszerte. A szervezkedés az interneten folyik, és eddig már 91 000-en jelezték részvételi szándékukat. A terv szerint május 16-án, péntek délután kettőkor rohanják meg a kofákat, boltokat, piacokat, és vesznek annyi répát, amennyit csak tudnak. A cél nem világméretű répahiány előidézése, hanem a derűkeltés és némi jótékonyság: a zöldségből ugyanis leveseket meg más répás ételeket akarnak főzni, amelyeket azután hajléktalanok és rászorulók között osztanának szét — adta hírül a Sky News brit hírtelevízió.