Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Meg­állapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet – tudatta. * A köztársasági elnöki hivatalnál demonstráltak tegnap az Összefogás pártjai, a megmozduláson Jávor Benedek, a PM társelnöke párhuzamot vont a paksi bővítés elleni tiltakozás és az 1988-as bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetés között. Tegnap este háromnegyed nyolc után ért véget a paksi atomerőmű bővítése elleni ellenzéki tiltakozás a fővárosi Vértanúk terén. A résztvevők a Várból fáklyákkal vonultak le a Kossuth tér mellé. A demonstrálók élén a vasárnap a Sándor-palotára kitűzött egyik transzparenst, illetve egy nemzetiszínű és egy uniós lobogót vittek az aktivisták. A transzparensen a Miért féltek a népszavazástól?! felirat volt olvasható.

Ukrajna európai perspektívája
Az EU-országok külügyminiszterei tegnap Brüsszelben felszólították az Ukrajnában egymással szemben álló feleket, hogy párbeszéd útján keressenek olyan demokratikus megoldást, amely kielégíti az ukrán nép törekvéseit. Egyúttal felszólították Ukrajnát, hogy vegyen igénybe nemzetközi válságmegoldó mechanizmusokat. „Egy új, befogadó jellegű kormány, a nagyobb mértékű hatalmi egyensúlyt visszaállító alkotmányreform, valamint a szabad és tisztességes elnökválasztásra való felkészülés hozzájárulna ahhoz, hogy visszaterelje Ukrajnát a reformok fenntartható útjára. Az EU kész szakértői segítséget nyújtani minden hasznosnak ítélt területen, és arra is bátorítja Ukrajnát, hogy vegye igénybe olyan nemzetközi szervezetek szakértelmét, mint az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ” – olvasható a huszonnyolc uniós ország külügyminiszterének közös állásfoglalásában. * Helyén­valónak nevezte Martonyi János azt, hogy az EU-országok külügyminiszterei kompromisszumos megfogalmazásban ugyan, de utaltak az ország európai perspektíváira is. „Szerintem az európai perspektíva Ukrajna esetében evidencia, amit ha nem mondunk ki, voltaképpen ezzel keltünk figyelmet” – mondta a magyar külügyminiszter az EU-tanácskozás után. A magyar külügyminiszter beszámolt arról is, hogy külön megbeszélést tartott Brüsszelben a Moldova barátai elnevezésű, tizenhét államot tömörítő országcsoport. Ezen az ülésen Martonyi János – mint elmondta – közös érdeknek nevezte a „független, többnemzetiségű, többnyelvű Moldovát, erős államisággal, helyreállított területi integritással”.

Folytatódnak a boszniai tüntetések
Tegnap is folytatódtak a tüntetések Bosznia-Her­cegovina több városában. Szarajevóban elővigyázatosságból kiürítették az államelnökség épületét, Mostarban pedig betiltották a demonstrációt. A szegénység és a munkanélküliség magas, 45 százalékos aránya miatt csalódott emberek a múlt hét elején vonultak utcára az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta felében. Az elégedetlen lakosság a helyi vezetők mellett a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetőinek leváltását is követeli. A tíz regionális kormányfőből négy már lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is. Az ország háromtagú elnökségének horvát tagja, Željko Komšić a helyi média jelentése szerint már fontolgatja lemondását. A bosnyák tag, Bakir Izetbegović úgy véli, erre semmi szükség, Nebojsa Rad­manović, az elnökség szerb nemzetiségű tagja pedig nem jelent meg a munkahelyén tegnap. * Elégett a bosznia-hercegovinai országos levéltárban őrzött dokumentumok egy része, köztük számos egyedi és értékes kordokumentum, miután a szarajevói tüntetők felgyújtották az államelnökség épületét. Az archívum igazgatója szerint az elégett állomány nagy része pótolhatatlan, ezért a pusztítás „kulturális genocídiumnak” számít.