2005-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófia karának történelem szakán szerzett tanári oklevelet. Egy évre rá ugyanott mesteri diplomát szerzett történelemből az erdélyi magyar kultúra és társadalom szakon. 2006 óta az Aporok szülőfalujában, Torján él közgazdász feleségével, Boglárkával és hároméves Tünde lányával. 2008-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem politikatudomány és közigazgatás karán politológia szakon második egyetemi diplomáját is megszerezte. A Kicsi Antal- és a Karathnai-iskola történelemtanára. Első tanulmánya a Bodó Barna által szerkesztett Romániai Magyar Évkönyv 2006-os kiadásában jelent meg A kollektivizálás és utóélete Háromszéken címmel. 2010-től tagja, 2012-től pedig pénztárosa a kézdivásárhelyi Columba Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesületnek. Hobbija a nyúltenyésztés, a sakkozás, a számítógépes programozás, ugyanakkor könyveket, pénzérméket, bankjegyeket és kitüntetéseket gyűjt.

Ízletes és egészséges a nyúlhús
Sólyom Zoltán tízéves kora óta foglalkozik folyamatosan nyúltenyésztéssel. Eleinte csak közönséges házinyulakat tartott, idővel áttért a fajtiszta állatok tenyésztésére. Az évek során holland tarka, csincsilla, német tarka óriás (tarka lepke), német szürke óriás, új-zélandi vörös és fehér óriás fajnyulakat nevelt. Jelenleg csak német szürke óriásokat, fekete-fehér, illetve kék-fehér tarka lepkéket és új-zélandi vöröseket tart. Átlagos testsúlyuk kifejlett korban az új-zélandi vöröseknek 4–5 kg, a tarka lepkéknek és a szürke óriásoknak 6–8 kg. A nyulakon kívül baromfiudvarában igényes tenyésztést kívánó kék brahma fajtyúkokat is nevel, de ezek száma a nyulakhoz viszonyítva elenyésző. Számos eredményt ért el: a 2009-es, a 2011-es és a 2012-es torjai falunapokon szervezett kisállat-kiállításon nyulaival első díjat nyert, a 2011-es kézdivásárhelyi kisállat-kiállításon német szürke óriás bak nyulával 96 ponttal fajtagyőztes lett. 2012-ben a segesvári országos kisállat-kiállításon vörös új-zélandi fajtája I. díjat kapott. A 2012-es kézdivásárhelyi kiállításon német szürke óriás, illetve vörös új-zélandi kategóriában bak és nőstény nyula fajtagyőztes lett (96 pont). A 2013-as kézdivásárhelyi kiállításon német szürke óriás nőstény, illetve vörös új-zélandi bak és nőstény és tarka lepke bak kategóriában fajtagyőztes címet szerzett (96 pont). 2013 áprilisában a Romániai Nyúl­tenyésztők Fórumának A legszebb nyúl Ro­mániában versenyén II. helyezést ért el bak nyulával. A 2014-es I. székelyföldi kisállat-kiállításon vörös új-zélandi kategóriában szintén fajtagyőztes címet szerzett.
Sólyom Zoltán Nyúltenyésztés címmel százoldalas szakkönyvet is írt, a kiadvány nyomdakész állapotban, de egyelőre csak kézi nyomtatón sokszorosította és terjesztette.
– Csak a nyúltenyésztésből nehéz lenne megélni, de ez sem lehetetlen – vallja a tenyésztő –, nálam ez inkább hobbi, szeretem őket, mindig is voltak nyulaim, és ezentúl is lesznek. Körülbelül hét folyamatosan jól termelő faj anyanyúl annyi hasznot hoz egy év alatt, mint egy tehén. Biztosan mindenki hallotta azt a mondást, hogy „szapora, mint a nyúl”. Nos, ez teljes mértékben igaz, mert a háziállatok közül a nyúl a legszaporább, és nagyon gyorsan növekedik. Megfelelő körülmények közt három hónap alatt eléri a vágási súlyt, ami 2,5 kg-tól kezdődik. Az emberek nem nagyon fogyasztanak nyúlhúst, nem is lehet kapni az üzletekben, ezért kevés család étlapján szerepel. Pedig a nyúlhús nagyon finom és egészséges. Kifejezetten könnyű húsnak minősül. Fehérjetartalma magas, tehát tápláló, 15–20 százalékos zsírtartalma nagyon alacsony, és minden más zsírfélénél könnyebben emészthető. Csak kevesen tudják azt, hogy a nyúlhús fehérjetartalma magasabb, mint a baromfié, ugyanakkor a zsírtartalma alacsonyabb – így méltán lehetne az egészséges táplálkozás alapvető része. Allergiát okozó hatása nem ismeretes, ezért különösen ajánlott számos diétás étrendben, sőt, a táplálékallergiások is biztonsággal fogyaszthatják. A nyúlhús értékét fokozza, hogy semmilyen mellékíze, -illata nincs, sokféle főzési-sütési lehetőség kínálkozik a belőle készült ételek elkészítésére.
Sólyom Zoltán elsősorban tenyészpéldányokat értékesít, eladásra kerülő állatainak kilencven százaléka más tenyésztőkhöz kerül, tíz százalékukat a család fogyasztja el. A nyulak eladásából származó jövedelmet fekteti be fenntartásukra, évente két tonna gabonát vásárol részükre. Télen mintegy ötvenet, nyáron pedig – amikor minden anyanyúl alatt ott a fióka – százötven-kétszázat is nevel. Sólyom Zoltán nyúltenyésztő honlapját a www.solyom-nyulfarm.atw.hu címen lehet böngészni.

Tenyésztési jó tanácsok
A nyúltenyésztő szakember néhány jó tanácsot oszt meg a kezdő nyulászokkal. Elmondása szerint a ketrecnek legalább egy négyzetméteresnek és 70 centiméter magasnak kell lennie. Fontos, hogy tíz hónapos kor előtt ne párosítsák az anyanyulakat, illetve etessék őket friss fűvel, sarjúval, szénával, zabbal, árpával, búzával, takarmány- és sárgarépával, almával, céklával, nyúltáppal. A fentieken kívül csak ritkán érdemes adni bármi mást (pl. fűzfaág, rozs, kukorica, káposzta, kenyér, szalma, cukorrépa, karalábé, burgonya stb.). Egy anyanyúl alatt lehetőleg ne legyen több, mint 6–7 fióka, és rendszeresen kell oltatni az állatokat. Nyolc-tíz hetes kor előtt nem szabad elválasztani anyjuktól a fiókákat. Rokon nyulakat sem szabad egymással párosítani. A ketreceket hetente kell takarítani, mindenképp kell bakot tartani (ajánlott legalább két bak tenyésztése), mellyel csak saját anyanyulakat szabad párosítani, idegeneket nem. Ezzel nagymértékben lehet csökkenteni a fertőzések veszélyét. Ha betartjuk mindezeket, veszteségeink minimálisak lesznek – magyarázta a tenyésztő, hozzáfűzve: sikeres nyúltenyésztést csak jó génállományú nyulakkal lehet folytatni.

Hétezer érem és bankjegy
A fiatal tanárnak nem csak a nyúltenyésztés a hobbija: 2006 óta numizmatikával is foglalkozik, azóta gyűjti torjai tanulói segítségével a régi pénzérméket és bankjegyeket. Nyolc év alatt hihetetlen mennyiségű, közel hétezer érmet és papírpénzt sikerült beszereznie. Vallomása szerint ezer egyedi darabbal rendelkezik, a többi dupla, tripla vagy még több példányban létezik gyűjteményében. A legrégebbi fémpénze az 1600-as évekből származik. Hetven ezüstpénze is van, azok nagy részét vásárolta, egypár dédnagymamájától maradt a családra, de a többihez elsősorban diákjainak és ismerőseinek köszönhetően jutott hozzá, pénzt nem adott értük. Nemcsak magyar pénzeket gyűjt, hanem a világ minden részéről származókat, gyűjteményében száz ország pénzneme található meg. A régi pénzek mellett napjaink érméit és bankjegyeit is gyűjti. Kétszer állította közszemlére numizmatikai gyűjteményét, előbb a Kicsi Antal-iskolában mutatta be három napig gyűjteménye egy részét, tavaly pedig a Székely Házban egyetlen napra állított ki a torjai Erdélyi Magyar Ifjak felkérésére. Tudomása szerint Felső-Háromszéken ő rendelkezik a legnagyobb, szakszerűen tárolt numizmatikai gyűjteménnyel. A Székely Házban negyven négyzetméter felületű asztalsor telt meg pénzérmékkel. Beke Ernő kézdivásárhelyi veterán gyűjtő sem hitte, amíg nem látta, hogy a fiatal tanár ekkora gyűjtemény birtokosa.
Sólyom Zoltán azt is elmagyarázta, hogy a történelemórákon a régi pénzeket nagyon jól fel tudja használni szemléltetőeszközként, felkeltve ezáltal a tanulók érdeklődését a történelem iránt. Gyűjteményét tanulói segítségével gyarapította, akik még padlásokat is felkutattak régi pénzek után. Egyik diákja a nyomdokaiba lépett, és elkezdett régi pénzeket gyűjteni. A legértékesebb darab az, amelyikből világszerte nagyon kevés maradt fenn – magyarázta –, de neki ilyen példánya nincs.