A brüsszeli politikusok úgy vélték, meggyőző munkájukat legkönnyebben a helyi és regionális sajtón keresztül valósíthatják meg, és a Régiók Bizottságának európai néppárti (ENP) frakciója nemrég 75 újságírót látott vendégül. Szándékukat nem titkolták, s amellett, hogy a kétnapos konferencia fontos kérdéseket igyekezett körbejárni, több ízben elhangzott a vezető politikusok szájából, hogy szükségük van a polgárok bizalmára, s bár a nagy többségnek úgy tűnhet, üvegtoronyba zárva ülnek brüsszeli hivatalaikban, szükségük van a visszajelzésekre is. ,,Ha pozitív dolgokat mondunk Európáról, megszeretik a polgárok Európát" — fogalmazott Joseph Daul, az ENP EP-csoportjának elnöke, aki szerint az érdektelenségnek és az érthetetlenségnek el kell tűnnie.

A frissen csatlakozott Romániából — ahol egyelőre az EU-tagság negatív vonzataival kell szembesülnünk, és ahol mindennapjainkat kitöltik a frissen felállított korlátok okozta nehézségek — távolinak és sok szempontból sokadrangúnak tűnhet a konferencia két alaptémája: a klímaváltozás és az energiagazdálkodás, illetve az egységes európai biztonságpolitika. Pedig éppen úgy érint bennünket, mint a kontinens szerencsésebb felén született kortársainkat. Politikai és tudományos megközelítésben egyaránt riasztó adatok sorát vázolták, a Föld túlélése a tét — hangzott el több ízben. A klímaváltozás az ember áldatlan tevékenységének köszönhetően felgyorsult, ezért elsősorban a fejlett ipari országok a felelősek, ám hatásait 70 százalékban a szegény országok szenvedik meg. Az EU az alternatív és újrafelhasználható energiaforrások fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, annál is inkább, mert a felhasznált gáz 80 százalékát, a kőolaj 90 százalékát csak behozatalból tudja fedezni. Az elképzelés szerint 2020-ig a felhasznált energiaforrások 20 százalékának alternatívnak kellene lennie, ez háromszor nagyobb a jelenlegi aránynál. Mindezek részben csökkentenék a negatív hatásokat, ám az elemzések azt mutatják, egyetlen igazán járható út van: kevesebb energiát kell fogyasztani, annál is inkább, mert ennek 75 százalékát fűtésre, légkondicionálásra, közlekedésre használjuk. Közös európai energiapolitikára van szükség, amelyet az embereknek is el kell fogadniuk — hangzott el az összegzésben, és egyelőre csak érintőlegesen, jelzések szintjén esett szó arról, hogy ezen a területen is szigorításokra lehet számítani. Hasonló következtetéseket vázoltak az európai biztonságpolitika jövőjéről. A határokon átterjedő drog-, fegyver-, emberkereskedelem, a növekvő bűnözés csak egy módon fékezhető meg: közös politikával. Egységes információs rendszert, mindenhonnan elérhető közös adatbázist kell kialakítani, és további szigorításokra számíthatunk e területen is — hangzott el.

Nem kérdéses, az EU bizalmi indexe a régi és új tagállamokban egyaránt alacsony. Hamarosan ismét napirendre kerül az alkotmány kérdése, újabb változtatásokkal próbálják ,,lenyomni" a korábban elutasító tagországok polgárainak torkán, és a mindennapi intézkedések, rendeletek, szabályozások mellett hamarosan, 2009-ben EP-választásokat tartanak, igen nagy a tétje annak, hogy milyen százalékban tartják fontosnak a részvételt a szavazásra jogosultak. Az emberek bizalmát keresik az uniós intézmények, politikusok, és nincs könnyű feladatuk. Bármennyire alaposan indokolják az újabb megszorító intézkedések szükségességét, egy alapkérdés megválaszolatlanul marad: mi vezetett ide, hogyan alakulhatott ki több területen a kritikus helyzet? Románia tagország lett, de számos kérdés távoli és elérhetetlen. Barátkoznunk kell azonban a gondolattal: most már a mi véleményünk is számít, a választásokon, népszavazásokon, így-úgy, de mi is beleszólhatunk a brüsszeli döntésekbe.