Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján. Az államfő visszarendelte hadgyakorlatozó katonáit Oroszország nyugati határáról, és azt mondta, csak legvégső esetben vetne be erőt. A nyugati államok viszont fenntartásokkal fogadták az orosz államfő kijelentéseit, az EU és Amerika sem állt el a szankciók lehetőségétől.
Putyin sajtótájékoztatóját nem jelentették be előre, csak az úgynevezett elnöki sajtókör vett részt rajta, de a Rosszija 24 állami hírtelevízió élőben közvetítette. Az államfő először szólalt meg azóta, hogy múlt szombaton a parlament felsőháza felhatalmazta arra: „az orosz honfitársak védelmében, a rendkívüli ukrajnai társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig” orosz fegyveres erőket vethessen be Ukrajna területén. Közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel, csak akkor döntene az orosz katonák bevetéséről, ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot. „Ha Kelet-Ukrajnában törvényellenes cselekményekre kerülne sor, és az ott élők segítséget kérnek Moszkvától, Oroszország jogot formál arra, hogy a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza” – mondta. Újságírói kérdésre az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Cáfolta azt is, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét. Oroszország humanitárius missziót teljesít az ukrajnai oroszok támogatásával, és nem akar senkinek diktálni. 22 ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek, és több tucat Sz–300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt – sorolta, hangsúlyozva: az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Az orosz államfő megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte a Kreml által többször is hangoztatott véleményt, miszerint továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.
Barack Obama amerikai elnök viszont figyelmeztette Oroszországot, hogy ukrajnai beavatkozása gyengíteni fogja térségbeli befolyását, valamint hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentései a krími eseményekről „senkit nem tévesztenek meg”. Leszögezte: az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint szövetségeseik szerint Oroszország cselekedetei sértik a nemzetközi jogot. „A nemzetközi közösség elítélte Ukrajna szuverenitásának és területi épségének Oroszország általi megsértését. Elítéltük a Krím félszigeti beavatkozást. A feszültség csillapítását és nemzetközi megfigyelők azonnali telepítését sürgetjük” – mondta az amerikai elnök, aki az utóbbi időben gyakran vált bírálatok céltáblájává Washingtonban az ukrajnai események kezelése miatt.
Washington azt is fontolgatja, hogy már a héten gazdasági szankciókkal bünteti Oroszországot. Ed Royce, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint Európának és az Egyesült Államoknak közösen kellene fellépnie az orosz tőzsde, a rubel árfolyama és az orosz gazdaság ellen.
Moszkva viszont figyelmeztette az Egyesült Államokat: ha büntetőintézkedéseket foganatosít Oroszország ellen, válaszra számíthat. Az orosz külügyminisztérium honlapján olvasható közlemény szerint az utóbbi napokban Washingtonban elhangzott, hogy az Oroszországnak címzett „fenyegetések” nem csak az elemi történelmi ismeretek hiányára utalnak, hanem arra is, hogy az amerikai politikusok és állami szereplők nem érzékelik a XXI. századi többpólusú, változó világ realitásait. Moszkva szerint Washington minden esetben reflexszerűen a szankciós furkósbotot ragadja meg, ha valami nem illik bele az „elmaradott amerikai sémába”. A külügyi közlés emlékeztet: Moszkva krími katonai beavatkozása miatt az Egyesült Államokban „komoly következményeket” helyeztek kilátásba, így például a katonai együttműködés befagyasztását és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok új kereteiről folyó tárgyalások felfüggesztését. Az orosz külügyminisztérium szerint a büntetőintézkedések az Egyesült Államoknak is kárt okoznának, és nem illeszkednek a kulturált államközi kapcsolatokba. Emellett nem is járnak kellő eredménnyel. „Viszont muszáj lesz válaszolni rájuk, és nem feltétlenül ugyanolyan mértékű lépésekkel” – olvasható a moszkvai közleményben.
