Tárgyalásos megoldásra van szükség, a háború egyetlen alternatívája a tárgyalás – jelentette ki Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban tegnap az Országházban. Magyarország miniszterelnöke úgy fogalmazott: „békét akarunk, és nem vért”.
A kormányfő kifejtette: a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, hanem Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben. „A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk, és nem fegyveres konfliktust” – szögezte le. A magyar érdek, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. „Mi demokratikus Ukrajnát akarunk (...), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen” – fejtette ki a miniszterelnök. Megismételte egyúttal hétfői nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a magyarországi és a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. „Ez az a szempont, ahonnan vizsgáljuk az eseményeket” – mondta, hozzátéve, Martonyi János külügyminiszter is azért látogatott Kárpátaljára, hogy világossá tegye az ott élő magyarok előtt: számíthatnak ránk.
Orbán Viktor végül arra kérte a magyar politikusokat, tartózkodjanak a felelőtlen nyilatkozatoktól és magatartástól, mert „ez egy éles helyzet”, amikor elsősorban a magyar érdekek előtérbe helyezésére, hidegvérre és megfontoltságra van szükség. A kormányfőt a kabinet és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén kérdezték, ahol I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját is faggatták az ukrán válságról. A vallási vezető azt mondta, „mi is a béke és a testvériség iránt vagyunk elkötelezettek, imádkozunk a békéért”. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a helyzetre párbeszéd útján kell megoldást találni, tiszteletben tartva az ukrán nép jogait.
Bekéretett orosz nagykövet
A magyar Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és Oroszország lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja. Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, csökkent a veszélye annak, hogy tovább éleződik a helyzet Ukrajnában, a válság megoldása csak tárgyalásos úton elfogadható. A tárcavezető kiemelte: bár az orosz nagykövet bekéretésétől az orosz politika nem változik, de egy ilyen lépés alkalmas arra, hogy Magyarország jelezze aggodalmait, ismertesse álláspontját, és megkérdezze a diplomatát, hogyan látja a helyzetet. Közben a visegrádi országok – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – kormányfői aggodalmukat fejezték ki Ukrajna területi épségének megsértése miatt. A közös nyilatkozatban az áll: a visegrádi országok kormányfői elítélték és súlyos eszkalációnak nevezték, hogy az orosz parlament – az ukrán kormány akaratával szemben – felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Oroszország jelenlegi katonai akciói nem csak a nemzetközi jogot sértik, de veszélyes új helyzetet teremtenek Európában.
