Szergej Lavrov és John Kerry egyetértett abban, hogy segíteni kell az ukránokat a február 21-én Kijevben aláírt válságrendezési megállapodás teljesítésében. Ezt az orosz külügyminiszter Párizsban közölte az orosz sajtóval tegnap, miután tárgyalt amerikai kollégájával. Az ukrán fővárosban február 21-én francia–lengyel–német és orosz közvetítéssel elért megállapodást Viktor Janukovics, a Moszkva által továbbra is törvényes, de február 22-én a kijevi parlament által leváltott ukrán elnök, valamint három ukrán ellenzéki vezető írta alá. A válságrendezési egyezmény szerint Janukovics belement a decemberre tervezett előrehozott elnökválasztásba, és abba, hogy koalíciós kormányt hoznak létre tíz nap múlva Ukrajnában. Az egyezség szerint az országban visszatérnek a 2004-es ukrán alkotmányhoz, amely csökkenti az államfő hatalmát és egyúttal növeli a törvényhozásét és a kormányfőét. A tegnapi találkozó után Lavrov elmondta, hogy megvitatták azokat a lépéseket, amelyek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Oroszország–NATO Tanács és más nemzetközi szervezetek tesznek, amelyek azonban az orosz külügyminiszter kijelentése szerint nem segítik a párbeszéd és az építő együttműködés légkörének megteremtését. Lavrov szerint John Kerry elismerte, hogy meg kell teremteni a párbeszédhez szükséges körülményeket, és hogy a fenyegetések és ultimátumok közepette nagyon nehéz azokkal a becsületes megállapodásokkal foglalkozni, amelyek később segítenek az ukrán népnek megszilárdítani a helyzetet.
Közben viszont Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára Brüsszelben bejelentette: a NATO számos együttműködési programot felfüggeszt Oroszországgal. Mint megállapította, Oroszország továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint saját nemzetközi kötelezettségvállalásait. Felfüggesztik annak az első közös NATO–orosz missziónak a tervezését, amely a szíriai vegyi fegyverek semlegesítését végző amerikai hadihajó védelmét szolgálná. Ez azonban nem hátráltatja az említett vegyi fegyverek megsemmisítését, csupán azt jelenti, hogy az oroszok nem vesznek majd részt az amerikai hajó védelmében. Az atlanti szövetség azt is elhatározta, hogy mostantól nem tartanak szakértői szintű egyeztetéseket az oroszokkal sem katonai, sem civil munkacsoportok keretében. A NATO emellett felülvizsgálja az összes Oroszországgal közös programját. „Ezeknek a lépéseknek világos az üzenetük: Oroszország magatartása következményeket von maga után” – hangsúlyozta Rasmussen azon a sajtótájékoztatón, amelyet a 28 NATO-ország, valamint Orosz­ország NATO-nagykövetének a részvételével megrendezett tanácsülés után tartott.
A Krím félszigeten egyébként a feszültség nem csökkent. A dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból tegnap délután is több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nélküli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat. A félszigeten az orosz szárazföldi határnál lévő Kercs városánál megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhába öltözött fegyveresek vettek blokád alá egy laktanyát. A szevasztopoli kikötőben veszteglő Ternopil nevű ukrán hadihajó parancsnoka, Makszim Jemjeljanenko állítólag közölte, hogy a korvettet és legénysé­gét elvágták a szárazföldi ellátástól. Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy a szintén a szevasztopoli kikötőben veszteglő Szla­vu­tics ukrán hadihajót fegyveresek próbálták el­foglalni, de a legénység ezt megakadályozta.
Közben napvilágot látott egy olyan hír is, miszerint az észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetés szerint nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a tüntetések idején. Ezt tegnap írta hírportálján a Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió. Az RT szerint a telefonbeszélgetés Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Urmas Paet észt külügyminiszter között zajlott le azután, hogy az észt miniszter február 25-én, az EU-párti tüntetők és az ukrán biztonsági erők összecsapását követően látogatást tett Kijevben. „Egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból”– mondja Paet a felvételen. Ashton erre ezt mondta: „Azt hiszem, vizsgálódni akarunk. Úgy értem, én nem hallottam erről, ez érdekes. Istenem!” Paet hozzátette, hogy egy, a sérülteket kezelő kijevi orvosnő ezt mondta neki: minden jel arra utal, hogy ugyanazok a mesterlövészek végeztek rendőrökkel és tüntetőkkel is. Erre utal az orvos szerint az, hogy a sebek alapján ugyanolyan típusú lövedékekre lehet következtetni. „Az észt külügyminiszter mélységesen sajnálja, hogy kiszivárgott a közte és Ashton között lezajlott telefonbeszélgetés, mindazonáltal megerősítjük a felvétel hitelességét” – nyilatkozta tegnap délután a politikus szóvivője. Egyben arról tájékoztatott, hogy Paet a beszélgetés során aggodalmát fejezte ki az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. „Vissza­utasítjuk azt az állítást, amely szerint a külügyminiszter úr megállapította volna az ellenzéki erők erőszakban való részvételét” – tette hozzá. A beszélgetést állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Janukovics volt elnökhöz hű tisztjei töltötték fel az internetre.