Mint mondta, a határidő lezárultáig mintegy 200 ezer regisztrálttal számolnak, hiszen már 184 ezernél több kérelmet adtak be (több mint 30 ezret még nem dolgoztak fel). A legaktívabbak a regisztrációban az erdélyiek – innen 80 ezren regisztráltak postai úton –, őket a délvidékiek követik mintegy 25 ezer, majd a németországiak 1500 regisztrációval. Az állampolgári eskük és a beadott kérelmek száma alapján mintegy félmillió külhoni magyar vette, illetve veszi fel a magyar állampolgárságot – fűzte hozzá.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Ma­gyar Néppárt elnöke elmondta: Erdélyben már több mint harminc demokráciaközpont segít a honosítás folyamatában. Emellett a párt önkéntesei és irodái a választási részvételhez szükséges regisztrációban is segítséget nyújtanak. Hangsúlyozta: ez nem pártpolitika, sokkal fontosabb a részvétel a folyamatban. „Így tudjuk visszaigazolni azt a nemzetpolitikai áttörést, amelyet Orbán Viktor kormánya elért” – magyarázta.
Zsoldos Ferenc, a vajdasági Ma­gyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette: a Délvidéken mintegy 25 ezer ember iratkozott fel a választásra. Csaknem 80 ezren tették le az ál­lampolgársági esküt, és reményeik szerint 50 százalékos arányt tudnak elérni a regisztrálásban. Mit mondta, az elmúlt hónapokban nagyon erős kampányt folytatott a Vajdasági Ma­gyar Szövetség, és a következő hetekben indul a Szavazz a nemzetre! elnevezésű mozgósító akció. Fon­tosnak nevezte, hogy a nemzet egésze részt vehessen a szavazáson, hiszen most, hosszú idő óta először a szórványban élők is a politikai nemzet részének érezhetik magukat. Bár ez erősen érzelmi kérdés, kihatással van a gazdaságra is – fűzte hozzá.
Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke szerint az elmúlt fél évszázad legkiemelkedőbb nemzetpolitikai lépése a határon túliak állampolgárságának visszaadása volt. Erdélyben jelenleg mintegy 350 ezren már megkapták az állampolgárságot, és 170 ezer választásra regisztráltra számítanak – mondta.