A magyar kormánynak különböző programok révén szándékában áll azonnali segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarságnak – jelentette be Martonyi János külügyminiszter tegnap, az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.
A külügyminiszter tájékoztatójában azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, a veszélyeztetettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a válság enyhül, a magyarság veszélyeztetettségi szintje pedig nem növekedett. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy Kárpátalja végig a viszonylag nyugodtabb területekhez tartozott. Leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. A kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük. Kitért arra, hogy Ukrajnában megindul egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia. Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen – fűzte hozzá a miniszter. Az uniós külügyminiszterek is többször tanácskoztak az elmúlt időszakban, és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak az ukrajnai helyzetről – idézte fel a külügyminiszter. Kiemelte a V4-es kormányfők nyilatkozatát, amelyben elítélték, „súlyos eszkalációnak” nevezték, hogy a moszkvai parlament felsőháza felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A kormányfők utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.
Ertsey Katalin, a külügyi bizottság LMP-s elnöke felszólalásában hiányolta, hogy a külügyminiszter nem beszélt arról: „tényként vehetjük, hogy Oroszország elfoglalta a Krímet”. Magyarország nem maradhat csöndben – szögezte le az ellenzéki politikus, hozzátéve: sokkal hamarabb ideérhet ez a feszültség, mint ahogy a külügyminiszter felvázolta. A bizottság ülésén több szocialista képviselő hiányolta, hogy a magyar miniszterelnök nem szólalt meg korábban Ukrajna ügyében. Kovács László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány éppen most kötött hosszú távú szerződést Oroszországgal. Erre reagálva Martonyi János a paksi erőművel kapcsolatos megállapodásra utalva azt mondta, látni kell, hogy az Európai Unió nagy tagállamai és mások is sokkal jelentősebb gazdasági érdekeltségekkel, oroszországi befektetéssel rendelkeznek, jelentős ügyletek vannak folyamatban, köztük fegyverszállítások is. Ehhez képest a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok nem a legjelentősebbek. A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérésére a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.
