„Te állsz csak mozdulatlanul / Ha már a szó se véd / Te sors kezében kézfogás / Szabad méltó beszéd” – Kovács András Ferenc Szózat egy szoborhoz című versével rajtolt tegnap kora délután a mikós diákok megemlékezése az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról.
A nagy múltú tanintézmény névadója, gróf Mikó Imre szobrát ünneplőbe öltözött ifjak fogták körül, verses-dalos rövid előadásuk az Erzsébet park előtt éppen elhaladók közül sokakat megállásra késztetett. Így a ragyogó napsütésben végül diákok és polgárok, unokákat kísérő nagyszülők, babakocsiban alvó gyermekeiket sétáltató édesanyák, idősek és fiatalok már közösen, hangosan énekelték himnuszainkat. A diákság mellett politikai pártok és a helyi önkormányzat képviselői egyaránt koszorúztak. A rohanó péntek délutánból elcsípett bő negyedóra észrevétlenül közösségivé lett.
