Az Európa Tanács elnöke éppen ezért a belső energiapiacban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása mellett tört lándzsát. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ismertette, hogy az energiaellátás diverzifikációja már az elmúlt években megkezdődött, ami nem sak gazdasági, de geopolitikai okokból is hasznos.

Ipari rezsicsökkentést is terveznek
A háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően. A miniszterelnök ismét megerősítette: álláspontja az, hogy a versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részletei ismertetését „egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának” nevezte a kormányfő. Orbán Viktor közölte, hogy március 27-én adják majd át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgázvezetéket, amely uniós támogatással valósult meg.

Bekerülhet az MKP az EP-be
Bekerülne az Európai Parlamentbe a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd szlovák–magyar párt viszont nem a májusi EP-választáson – derül ki egy felmérés eredményeiből. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint az MKP a májusi voksoláson a választók 5,2 százalékának támogatására számíthat, ugyanakkor a Bugár Béla vezette Most–Híd párt csupán a szavazatok 4,7 százalékát tudná megszerezni, amivel a szlovák–magyar párt az ötszázalékos választási küszöb alatt és így az EP-n kívül maradna. Szlovákia EU-csatlakozása, azaz 2004 óta az Európai Parlamentnek két felvidéki magyar képviselője van, jelenleg Bauer Edit és Mészáros Alajos személyében, mindketten az MKP listáján kerültek Brüsszelbe. Az MVK által készített felmérés azt mutatja, hogy a májusi voksoláson az MKP-nak csak egy, a Most–Hídnak viszont egy képviselőt sem sikerülne bejuttatnia az EP-be. Az MKP jelöltlistáját Csáky Pál, az MKP volt elnöke, a párt jelenlegi elnökségi tagja vezeti, a második helyre Farkas Iván, a párt gazdasági alelnöke került. A Most–Híd első helyen Simon Zsolt volt földművelésügyi minisztert indította, a második helyre pedig Nagy József volt környezetvédelmi minisztert tették.

Lekapcsolták a Twittert Törökországban
Pár órával azután, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a szociális média blokkolásával fenyegetőzött, lekapcsolták a Twittert Törökországban. A miniszterelnök csütörtökön azt ígérte, hogy „gyökerestül kiirtja” a Twittert az országban, mert azt ellenségei az ő lejáratására használják. Ha Törökországból próbálják betölteni a Twittert, az oldal helyett négy bírósági határozattal találkoznak a felhasználók, amelyek a webhely bezárására vonatkoznak. Egy blokkolt weboldal megnyitása azonban azok számára, akik kicsit is értenek az informatikához, pofonegyszerű, hiszen rengeteg lehetőség van a blokk kikerülésére. Éppen ezért Erdogan terve éppen fordítva sült el, hiszen a Twitter hivatalos blokkolása óta a török felhasználók száma hétmillióról tízmillióra nőtt, és óránként közel egymillió twittert küldenek az országból. A twitterezés megakadályozásának legfőbb mozgatórugói közé tartoznak az elmúlt hetekben kikerült hangfelvételek és dokumentumok, amelyek – megosztóik szerint – bizonyítékként szolgálnak az Erdogan szűk körében folyó hatalmas mértékű korrupcióra.