Bonyolult az uniós törvénykezés, de nem annyira, hogy akár egyetlen vokssal is meg ne lehetne akadályozni például egy törvénykezdeményezést.
Nemrég adtunk hírt róla, hogy az Európai Bizottság benyújtotta az agresszíven terjedő, nem őshonos állat- és növényfajok uniós tiltólistájának létrehozására vonatkozó javaslatot, a feketelista elején meg éppenséggel a fehér akác található (Akácmizéria – Háromszék, 2014. március 6.). Magyarországot igen érzékenyen érintette a kezdeményezés, elsősorban a méhészettel foglalkozókat, hiszen Magyarország Európa legnagyobb akácméztermelője, az évente ott előállított körülbelül 22 ezer tonna kétharmadát importálják, Európa akácmézforgalmának közel háromnegyedét teszi ki. A kezdeményezés megakadályozására szakmai és érdekvédelmi szervezetek, tudományos műhelyek, felsőoktatási intézmények részvételével Akác-koalíciót alakítottak azzal a céllal, hogy a fehér akác mézét és a fájából készült erdészeti termékeket hungarikummá nyilvánítsák, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is állást foglalt az ügyben, a pró és kontra érvek felsorakoztatása után arra a következtetésre jutva, hogy „az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból gazdasági haszna miatt nemkívánatos, és a gyakorlatban nem is lehetséges”.
Mindez azonban még nem bizonyult elegendőnek az akác megmentéséhez, a politikumnak is be kellett avatkoznia. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, az Akác-koalíció egyik elindítója az EP és a tagállamok képviselői közötti múlt heti egyeztetéseken vétót emelt az EB-javaslat ellen, miután nem kapott garanciát, hogy az akác nem kerülhet fel a listára. Ez a nem is annyira bonyolult jogi eljárás azt jelenti, hogy a kérdés lekerült a napirendről, ugyanis az EP és a tagállamok kompromisszumát a bizottság nem tudta elfogadni, így csak ellenszavazat nélkül mehetett volna át a kezdeményezés. Érdekes, hogy csupán Magyarország képviselője élt vétójogával, mert való igaz, hogy Európa akácerdős felületének java része, a Kárpát-medence akácosainak kilenctizede Magyarország mai közigazgatási határain belül található, de jelentős akácültetvények találhatóak Szlovákia, Románia, Bulgária területén is – hogy csak a környező és az uniós tagállamokat soroljuk. De Magyarországnak ezt a „harcot” is egyedül kellett megvívnia, hogy egész Európa hasznot húzhasson belőle. Nem az első eset...
