Mint ismeretes, a megyében 60 helyi egyesületet jegyeztek, de pontosan nem tudni, hányan szeretnének még tagjai maradni a megyei szervezetnek. Az egyesület vezetősége az új támogatási rendszer életbelépésével a szervezeti élet fellendülését reméli, hiszen a fagyasztott tenyészanyag-támogatás lehívását és a törzskönyveztetést egyesületenként kell megszervezni. Sőt, a közgyűlési szavazáson múlik, hogy a támogatást kizárólag az egyesületi tagok kapják-e, vagy a megye minden állattartója. Jó hír, hogy a megyei egyesületbe való beiratkozás az utóbbi napokban lendületet vett. A soros közgyűlésen az alapszabályzat értelmében új elnököt és vezetőtanácsot is választanak.

(Incze Péter)

Fagyasztott tenyészanyag-támogatás

A napokban jelent meg a szakminiszter 66-os rendelete, amely az állami fagyasztott tenyészanyag-támogatásról szól. Adagonként és megtermékenyítésenként hat-hét lej támogatás jár. Ez évtől a minisztérium e támogatás kifizetését újabb feltételhez köti, eszerint a támogatást csak azon egyesületek kaphatják meg, amelyek megszerezték a törzskönyv vezetésére az engedélyt az országos nemesítési ügynökségtől, vagy az egyesület egy olyan föderáció, illetve egyesület tagja, amely rendelkezik ezen engedéllyel. A megyei egyesület vezetősége úgy döntött, hogy a törzskönyveztetést nem megyei, hanem az országos föderáció szintjén szervezik meg, aminek érdekében január végén letette a szükséges iratcsomót az országos nemesítési ügynökséghez. (Incze Péter)

Uniós tapasztalat

A megyei méhészegyesület február 14-én, csütörtökön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tart tanácskozást, amelynek meghívottja Eugen Zorici, az országos egyesület elnöke. A szervezési kérdések mellett a szakágazat egyéves uniós tapasztalatait is számba veszik a résztvevők.

Körbeveszi a GMO a magyar vasfüggönyt

Miközben Csehországban, Romániában és Szlovákiában engedélyezték bizonyos génmódosított kukoricák köztermesztését, Magyarország továbbra is kitart a teljes tiltás mellett. Ezért újabb vitába keveredhet a magyar kormány Brüsszellel, különösen az unióban engedélyezett organizmusok közül a Magyarországon is sikeresnek ígérkező MON 810 kukoricafajta-csoport alkalmazása miatt. A fajtára még 2005 januárjában jelentett be védzáradékot az ország, az Európai Bizottság (EB) megalapozottság hiányában kezdeményezte is a tilalom visszavonását, tavaly azonban a 27 tagállamból 22 — közöttük Magyarország is — az EB javaslata ellen szavazott, így a korlátozás továbbra is fennmaradt. Most a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium újabb kutatási eredményekkel szeretné alátámasztani a magyar tilalom indokait, hogy ezzel is meggyőzhessék az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakértőit. A merev magyar álláspontot egyes szakértők érthetetlennek tartják.

Támogatott erdőtelepítés

Magyarország valamivel több mint húsz százalékát borítja erdő, ez az arány hét százalékkal növelhető, ha a csaknem egymillió hektár parlagon heverő föld döntő részén erdőt telepítenek. Ezért most újabb támogatási program indult. A vállalkozó szellemű birtokosok öt-tíz vagy tizenöt évig kapnak támogatást. Az asztalsimaságú gyep erdősítésénél fajtól függően 810—1520 euró jár hektáronként, ha pedig a terület lejtése a tíz fokot meghaladja, 970 és 1830 euró közé emelkedik a díj. Az ápolási és fenntartási támogatás öt évig illeti meg a birtokosokat. Ezt egészíti ki a jövedelempótló támogatás, amelyet hektáronként fizetnek: értéke 92 és 240 euró között mozog.