Fizetett hirdetésAz érem másik oldala: ami a hivatalos kommunikációból kimarad

2014. április 3., csütörtök, Faluvilág

Helyszín: Nyugati-érchegység, Mócvidék
Időpont: 2014. január 19.
Helyzet: tüntetés a Schweighofer befektető ellen. Gîrda Fehér megyei településről százötven lakos elűzi a munkásokat, a gépek sorban elhagyják a kitermelés helyszínét.
Körülmények: a Schweighofer vállalat megnyerte a Romsilva által kiírt licitet a Nyugati-érchegységben, 3500 köbméter fa kitermelésére, 122 lej köbméterenkénti áron.
Tüntetők: Elviszik erdeinket!

A helyiek korábban évente 10–15 köbméter fa kivágására kaptak engedélyt családonként (mócok törvénye, 1996/33), egy éve egyáltalán nem vághatnak ki fát, minden az osztrák kitermelőé; a helyi Romsilva nem engedi a jó minőségű fa kitermelését.
Nicodim Paşca – helyi lakos: Megdöbbentő volt látni, ahogy házaink mellett sorra haladnak el a szállítmányok egyenként 50–60 köbméter fával, miközben a Gîrdai Erdészet nem teljesítette törvénybe foglalt kötelezettségeit, nem adott el fát nekünk, vagy ha igen, csak rossz minőségűt; az állam képviselői hazudoznak, félrebeszélnek, és nem veszik figyelembe a helyiek panaszát.
Adam Crăciunescu – Romsilva, igazgató: Nem érti, miért lázadoznak az emberek. Közülük valóak azok, akik kiszolgálják a nagy céget, korrumpálnak és felverik az árakat. „Nem fordíthatok hátat olyan partnernek, aki nagy mennyiségben vásárol fel fát tőlünk, teljesen szabályosan.”
A helyiek szegénységben élnek, miközben a Holz kivételezett figyelemben és kiszolgálásban részesül az állam részéről (előnyös szerződések bármilyen parcellára, bármilyen kitermelésre); hihetetlen mértékű a pusztítás, az erdők belsejében vágják ki a fiatal fákat, és nem a széleken. Mindezt 6–8 év alatt.
Daniel Dobra – fiatal helyi lakos: Két év múlva nem marad semmi, csak a csonkok és a kiszáradt fák. Teljesen érzéketlenül folyik a kitermelés, nem számít más, csak minél hamarabb végezzenek a pusztítással, és elhúzzák a csíkot innen. Nekünk, akik itt élünk, lassan nem lesz, amiből megélnünk, még tűzifánk sem lesz. Az elején nem tudtuk, mi történik. Most az utolsó száz méteren próbáljuk menteni a menthetőt.
A helyi feldolgozók tönkremennek. A liciteken alulmaradnak, a Romsilva nagy területeken bocsátja áruba a lábon álló fát, ezt megvásárolni nincs anyagi fedezetük, és nem tudják felvenni a versenyt a nagy céggel. Állnak és rozsdásodnak a gépek.
Mircea Negrea – egyéni vállalkozó: mire fizetem az adót az államnak? A halom gépre, amely áll és nem termel? Rengeteg pénzt költöttem eszközökre, hivatalos engedélyekre, és most áll minden.
Elkeseredett emberek és fiatal családok, kilátástalan jövő. A helyi kézművesek is hasonlóképpen kétségbeesettek. Korábban az egész országban árusítottak, most nem jutnak jó minőségű nyersanyaghoz, nincs miből dolgozniuk.
Dorel Morar – bútorgyáros, Câmpeni: Be kell zárnom a gyárat, amelyben 215-en dolgoznak, nyersanyaghiány miatt. 7000 köbméter fát dolgozunk fel évente, pontosan annyit, amennyit  Schweighofer 48 óra alatt. A liciteken nincs esélyem jó minőségű fához jutni a magas felvásárlási ár miatt (380 lej köbméterenként), szemben a 122 lejes árral, amelyért a Schweighofer a Romsilvától megkapta a 3500 köbméter fa kitermelési jogát az utóbbi liciten.
Gheorghe Milea – volt bútorgyáros, Dărmăneşti: Az a baj, hogy a nyersanyag hihetetlenül alacsony áron kerül ki az országból, mégis ezeknek a nagy cégeknek kedveznek a hivatalosságok. Ehhez a veszteséghez hozzá kell tenni még, amit a feldolgozóipar veszít. A cégnek 2500 alkalmazottja van összesen, ha az anyagot az országban dolgoztatná fel, százezres nagyságrendű munkahelyet jelentene – ennyi bér utáni adóval kevesebb az államnak.
A. Căciunescu – Romsilva, igazgató: „Ez a kapitalizmus, piacgazdaság. Meg kell érteni egy dolgot: minden nagy befektetés kiváltságokkal valósul meg. Meg akarják akadályozni Románia fejlődését egy csoport érdekei miatt?” (a helyieké miatt, szerk. megj.)
A Schweighofer cég tizenkét éve, a Năstase-kormány idején jött az országba a 2002/71-es sürgősségi kormányrendelet alapján, az olcsó munkaerő, a fa alacsony ára és a tengeri kikötő lehetősége miatt, amely megkönnyíti a nyersanyag szállítását Japánba. A rendelet, mely lehetővé teszi a nagyvállalatoknak, hogy hosszabb időszakra kössenek szerződést az erdők kitermelésére, akár tíz évre is, a Schweighofer-törvény néven is ismert, mert a szászsebesi gyár létrejöttével egy időben született. A hosszú lejáratú szerződés a Romsilvával több száz köbméter  fa kitermelésre ad lehetőséget évente. A cégnek romániai tevékenységéből 507 millió euró forgalma volt 2013-ban.

Források: Antena3 adás, 2014. március 30., 21 óra
http://inpremiera.antena3.ro/reportaje/codrul-frate-cu-strainul-1-257.html
http://www.riseproject.ro/motii-fata-in-fata-cu-corporatia/
http://think.transindex.ro/?p=31157
                                                                                            Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4381
szavazógép
2014-04-03: Faluvilág - :

Saját földjeiken akarnak megélni a gazdák (Legelőárverés Nagyborosnyón)

Forró hangulatban zajlott kedden a Nagyborosnyó község tulajdonában lévő feldobolyi és cófalvi községi legelők bérbeadása. A cófalvi legelő árverésekor szabadultak el leginkább az indulatok: a vita odáig fajult, hogy az ülést vezető Lőrincz Kálmán alpolgármesternek be kellett zárnia az árverést.
2014-04-03: Család - :

Szorongásos zavarok

Az elmúlt pár évtized alatt a világ sokat változott: a modern kor választási lehetőségek tömkelegét kínálja, a korábbi, behatárolt biztonságot, jól bejáratott utakat felváltotta a létbizonytalanság érzése a „mi lesz holnap” és a „hát én immár mit válasszak” típusú kérdésekkel.