A több mint 400 millió eurós költségvetésű programot eredetileg az amerikai űrkutatási hivatallal dolgozták ki, de a NASA két éve kiszállt belőle. Oroszország fog Proton rakétákat szállítani az eszközök célba juttatásához, és cserébe elhelyezheti műszereit a műholdon és a robotizált űrmodulon. Az európai marsjárót az angliai Stevenage-ben lévő tesztelő laboratóriumban mutatták be március végén. Alkotói Bryan becenévvel illették a hatkerekű rovert, amelyet az Airbus Defence and Space laboratóriumában fejlesztettek ki.
A mintegy 300 kilogrammos marsjáró képes lesz arra, hogy mintát vegyen a vörös bolygó talajából, „betáplálja” azokat a fedélzetén lévő laboratóriumba, az ott gyűjtött információt pedig továbbítsa a Földre. A marsjáró fúróját úgy tervezték, hogy két méter mélységbe hatoljon be a felszín alá, egy olyan térségből véve mintákat, amely vizet tartalmazó üledéket rejt és amely védett a sugárzástól – mondta Abbie Hutty, a rover egyik tervező mérnöke. A naponta 70 méter megtételére képes rover naponta kétszer lép kapcsolatba a földi irányító személyzettel, és képes lesz arra, hogy a kapott információk alapján újabb helyekre kalandozzon a Marson. Navi­gációs rendszere két kamerára épül, amelyeket egy rúdra helyeztek el. Ezek fogják felderíteni a legbiztonságosabb navigációs útvonalat, meghatározva azt, melyik kőzeten képes áthaladni, és melyiket kell elkerülnie.