FallabdaCélkitűzések: a sportág népszerűsítése és utánpótlás-nevelés

2014. április 14., hétfő, Sport

A hét végén a sepsiszentgyörgyi uszoda ad otthont a hetedik Fallabda-emlékkupának, amelyen a díjak összértéke 350 euró, a nevezési díj pedig 40 lej.

Ez az első olyan versenyünk, amikor kihangsúlyoztuk, hogy a kétnapos tornát Ricochet-pályán rendezzük meg. A rendes fallabdapálya és a Ricochet-pálya között az a különbség, hogy utóbbi kisebb, és van plafonja. A viadalra bárki nevezhet, és várhatóan szentgyörgyi, illetve brassói fallabdázók fognak jelentkezni – nyilatkozta érdeklődésünkre Bara Hunor János, a szervező Kovászna Squash Sportklub alelnöke. Leg­utóbb négy éve foglalkoztunk utoljára ezzel az újszerű és látványos sporttal, a szombati viadal pedig jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy bepillantsunk a fallabda kulisszái mögé.
– Már hét éve működik a szentgyörgyi fallabdapálya. Van érdeklődés a sport iránt? – kérdeztük Bara Hunor Jánost, aki a megyeszékhelyi klub sportolója és alelnöke is egyben.
– Igen. Az első évünk nagyon nehéz volt. Az utána következő esztendőkben télen teljes egészében kihasznált a pálya, nagyon nehezen lehetett találni szabad pozíciót, nyáron viszont visszaesik az érdeklődés, s naponta csak egy-két órát foglalt. Az elmúlt hét év tanulsága az, hogy van egy csoport, amely folyamatosan igénybe veszi a squashpályát, illetve van a másik csoport, amely másfél, két év után abbahagyja a sportot.
– Tavaly tavasszal még volt városi squashbajnokság, ősszel pedig már nem indult újabb. Mivel magyarázható ez?
– A sepsiszentgyörgyi bajnokságot háromszor rendeztük, ősszel pedig azért nem szerveztük meg újra, mert nagyon kicserélődött a résztvevők mezőnye, és úgy gondoltuk, ezentúl inkább országos versenyeken mérettetjük meg magunkat. Az volna a cél, hogy a klub minél több sportolóval vegyen részt egy-egy nemzeti viadalon, de most csak négyen járunk a különböző versenyekre.
– Egy ütőképes csapat kialakulásához nincs szükség helyi bajnokságra?
– Bajnokságunk nincs, de rendszeresen vannak versenyeink. Legközelebb április 18–20. között szervezünk vetélkedőt. Ezenkívül Brassóba járunk be rendszeresen, s jelen pillanatban azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy ott legyünk a fallabda országos vérkeringé­sében.
– A négy aktív fallabdásunk hol áll a romániai mezőnyben?
– Büszkén állíthatom, hogy ott vagyunk az erős középmezőnyben, hiszen jómagam, Szabó Tibor, Szabó Róbert és Balla Orsolya rendszeresen részt veszünk különböző országos versenyeken. Ko­rábban jóval elébb álltunk, viszont miután megerősödött a többi klub, a játékosok, és egyre népszerűbb lett a fallabda, „visszacsúsztunk” egy picit a romániai mezőnyben. Erre jó példa az utolsó viadal, amelyen részt vettük: Temesváron egy teljesen ismeretlen fiú nyerte meg a nagyon kemény, azaz A-kategóriás versenyt. Ettől az évtől az országos ranglistát három kategóriára – A, B és C – osztották, a fiatalember pedig a B-kategória középmezőnyéhez tartozik.
– Országos szinten hol áll ez a sport, sikerül megalapítani a román fallabdaszövetséget?
– Folyamatosan fejlődik a sport, és jó úton haladunk a román szövetség megalapításával is. A kérelmező tizenegy klub minden szükséges papírt leadott, és már csak egy aláírás választ el a szövetség megalakulásától. Ro­mániában három éve jegyezték be a fallabdát mint sportot, továbbá már régen megvan a minimum tíz squashklub, amelynek öt különböző megyében kell működnie, és az országban legalább 200 leigazolt fallabdázónak kell lennie. Ezeket a feltételeket már tavaly ősszel teljesítettük, de sajnos, nem tudjuk, hogy eddig miért nem kaptuk meg a szükséges aláírást. Mivel Kovászna megyéből indult romániai hódító útjára a fallabda, így várhatóan a Ko­vászna Squash Sportklub elnöke, Szabó Tibor lesz a majdani szövetség alelnöke. Ez sokat jelent számunkra.
– A szövetség magalakulását követően hogyan tovább?
– Tömegsporttá szeretnénk átalakítani a fallabdát, persze nem hanyagolnánk el az élsportolókat sem. A szövetség egyik célja a sportolók nevelése, a másik pedig a sport népszerűsítése lesz. To­vábbá nem titkolt célunk: tevékenységünkkel, eredményeinkkel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a squasht vegyék fel az olimpiai játékok közé.
– Milyen terveket dédelget erre az évre a Kovászna Squash Sportklub?
– Elsősorban a klub játékosainak létszámát szeretnénk növelni, de ebben az évben az igazi célközönségünk a gyerekek lesznek. Szükség van az utánpótlásra, hiszen egy sport másképp nem maradhat meg. Emellett szeretnénk eljutni minél több országos versenyre. Az idei versenynaptárban több mint 26 verseny szerepel, ami azt jelenti, hogy minden második hétvégén van valahol squashverseny. Értelemszerűen nem juthatunk el mindenhová, hiszen anyagilag nagyon megterhelő lenne számunkra. Jelen pillanatban a megyei tanácstól és Sepsi­szent­györgy városi tanácsától kapunk támogatást, ami jó számunkra, de sajnos, nem elég, hogy ott legyünk minden versenyen.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1151
szavazógép
2014-04-14: Sport - :

A döntőbe jutásért harcol a Sepsi-SIC (Kosárlabda, női nemzeti bajnokság, elődöntő)

A megyeszékhelyi Sepsi-SIC ma 19 órától az Aradi ICIM vendége lesz a női kosárlabda nemzeti liga elődöntőjének első mérkőzésén. A találkozó játékvezetője Mircea Şerban, Bertalan István és Adrian Habor. A párharc az egyik fél két győzelméig tart.
2014-04-14: Sport - Áros Károly:

Labdarúgó-világbajnokságok (II.)

A nemzeti ünnepre készülő kis ország, Uruguay nagy lelkesedéssel fogott az előkészületekhez. Re­kordidő alatt – nyolc hónap – megépítette a 120 000 férőhelyes El Estadio Centenario Stadiont, elküldte a meghívókat, mindent elkövetett – vállalta a ráfizetést, kötelezte magát, hogy az esetleges nyereségből a résztvevőknek is juttat –, hogy minél népesebb mezőny jöjjön össze.