Tennessee Williams az amerikai „déli gótika” képviselője Flannery O’ Connor, Faulkner, Katherine Ann Porter, Truman Capote, Harper Lee mellett. Drámáinak visszatérő témái a család válsága, az elfojtott indulatok, a szexuális kielégületlenség, a leküzdhetetlen alkoholizmus, a homoszexualitás, a skizofrénia és a mindezekből következő tomboló, nyers, vad, csillapíthatatlan s maga körül mindent felperzselő erőszak.
Az író saját bevallása szerint is vonzódott a „nyomorék”, nem teljes értékű emberek iránt, hősei felett drámáiban állandóan elrepül az általa is sokszor vizionált ifjúság éhes és édes madara, de önerőből képtelenek kitörni saját körükből, lelkükbe, a Maelström poklába vannak bezárva. A macska a forró bádogtetőn (1955) vendégrendezője, Victor Ioan Frunză a család válságára helyezi a hangsúlyt, főhőse, Big Daddy erőszakos és indulatos pátriárka, aki élete során hatalmas vagyont halmozott fel, és amikor élete megoldhatatlan problémája elé kerül, képtelen eldönteni, hogy két fia közül melyik is örökölje a vagyont. Szakács László döbbenetes alakítása, sodró erejű, gátlástalan szenvedélyessége mindent felforgat maga körül, végigsöpör a családon, leleplezve a képmutatás üvegtáncát! Idősebb fiát, az ügyész Coopert (Diószegi Attila), aki már gondoskodott örököseiről és a hozzá leginkább hasonló gátlástalan feleségét, idősebb menyét, Mae-t (Gajzágó Zsuzsa) nem kedveli túlságosan, de feleségét, Big Mamát (D. Albu Annamária) is mélységesen lenézi! Tulajdonképpen csak kisebb fiához, a volt focistához, Brickhez (Kónya-Ütő Bence) kötődik! Talán azért is, mert ő az egyetlen ember a családban, akit nem képes meghódítani, leteperni, maga alá hajtani, hiszen a sérült, depressziós és vélt vagy valóságos homoszexualitását feldolgozni képtelen Brick beszélni sem akar vele, a vagyon sem érdekli, a felesége, Maggie (Benedek Ágnes) közeledését is elutasítja, így a nő egyetlen vágya, hogy örököst szülhessen neki, lehetetlenné válik. Viktor Ioan Frunză rendező – akinek színészvezetése is figyelemre méltó – a hangsúlyt az apa és a kisebbik fiú utolsó nagy összecsapására helyezi. Szakács gátlástalan szenvedélyességgel tombolni kezd, kihasználja, hogy fia egy éjszakán felderítetlen körülmények között lábát törte, visszaél helyzetével, és vallomásra kényszeríti. A sorsát reménytelennek látó, sorsa megoldhatatlansága elől alkoholizmusba menekülő fiú hirtelen vallani kezd. Kónya-Ütő Bence blazírt visszafogottsága élesen ellenpontozza Szakács gátlástalanságát, mohó bírvágyát! Először megpróbál kitérni a vesztét érző apja kérdése elől, de aztán kiakad, és cáfolni kezdi tragikus körülmények közt elhalálozott barátjához fűződő viszonyát. Közöttük, állítja érzelmesen, kierőszakolva az újabb és újabb pohár whiskyt, plátói viszony volt, igazi férfibarátság, ő nem homoszexuális! Akkor miért nem élsz együtt a feleségeddel, kérdi az öreg, és visszakerülünk oda, ahol voltunk, patthelyzet alakul ki, nem értik egymást! Ráadásul beszélgetésüket állandóan megzavarják a családtagok, hiszen a halálosan beteg pátriárka születésnapját ünneplik, a pénzéhes Cooper és felesége ki szeretné erőszakolni a döntést, hiszen tudják, hogy az öreg halálos beteg. Kisebbik fia indulatos vitáik során szemébe is vágja ezt, és az erőszakos öregember, a despota, hirtelen döbben rá, hogy egész élete kártyavárként omlik össze, illúziói szétesnek, s miközben folytatódik körülötte a képmutatók cselszövése, rádöbben, hogy ezt a problémát megoldani már képtelen. A rendező, kihasználva hogy Tennessee Williams darabjaiban a szereplők általában egymás tükörképei, erre épít, alkalmat teremtve a pároknak a féktelen, mert fékezhetetlen játékra. Diószegi Attila – Gajzágó Zsuzsa, D. Albu Annamária és fiatalabb menye, Benedek Ágnes egymást tükrözve forognak az atya és a kisebbik fiú körül, járva a képmutatók táncát. Az orvos (Veress László) kétségbeesetten igyekszik megoldani a fokozódó családi válságot, de az önnön őrületükbe és vágyaikba eltévedő családtagok között végül feladja. Ott vagyunk, ahol voltunk, vagy még ott sem.
