Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap délután a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) hívására a sepsiszentgyörgyi központi parkban felhúzott székely zászló védelméért. A felszólalók közül többen megfogalmazták: nem hagyhatjuk, hogy az elnyomó román hatalom megtiltsa jelképeink használatát, ki kell állnunk jogainkért, mert ez itt a szülőföldünk, kötelességünk megvédeni a székelységet a román asszimilációs szándékkal szemben.
A HVIM-es fiatalok nevében Vizi Abigél fogalmazta meg, miért tartották fontosnak a tiltakozó megmozdulás kezdeményezését: a brassói táblabíróság ítélete a központi parkban elhelyezett székely zászló eltávolítására kötelezte a polgármesteri hivatalt, és ők úgy vélték, fontos kiállni jelképeink védelméért. A román hatalom nem tartja tiszteletben jogainkat, asszimilációs politikát folytat, és az RMDSZ hiába van ismét hatalmon, ugyanazt a megalkuvó politikát viszi tovább, mint korábban – mondotta.
„Nem várhatunk politikusainkra, saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat, és harcolnunk a végsőkig nemzetünk fennmaradásáért” – fogalmazott Vizi Abigél. Népszavazás kiírását kezdeményezték, hogy döntsenek az itt élők arról, akarják-e vagy sem a székely zászló kitűzését, és azt javasolták, minden levetetett székely zászló helyett tűzzünk ki százat. Bedő Zoltán a rendezvény védnökeként szólalt fel: aki egy nemzet jelképét bántja, az azt a közösséget csapja arcul, amelynek jelképe a lobogó. Nem véletlenül indított hadjáratot a bukaresti elnyomó hatalom a székely zászló használata ellen, hiszen „a zászló az, ami összeköt, a jelkép, amely lelkesít, mely mögé egységesen fel lehet sorakozni ünnepnapokon, baj esetén, vagy ha valamiért küzdeni kell. A bizonyítéka, hogy voltunk és vagyunk, a biztosítéka, hogy leszünk” – hangsúlyozta. Üzenetként megfogalmazta: a minket semmibe vevő elnyomóknak kell jobb belátásra térniük, mert minket sem hatalmi szóval, sem fenyegetőzéssel, sem bírósági ítéletekkel nem lehet nemzeti jelképeink feladására, önazonosságunk megtagadására kényszeríteni. A Minta ifjúsági szervezet nevében felszólaló Fadgyas Egmond az emberi jogok európai nyilatkozatát idézte, és levonta a következtetést: „bennünket, székelyeket sem korlátozhatnak abban, hogy szabadon használjuk nyelvünket, szimbólumainkat, zászlónkat”. A román hatalom ezt nem hajlandó tiszteletben tartani, de megtanultuk, hogy magunknak kell harcolnunk jogainkért, sem választott képviselőink, sem Európa nem teszi meg ezt helyettünk – fogalmazott. Nagy Gábor, a Magyar Erdélyért Egyesület képviselője felidézte, hogy a székely zászló leszedéséről néhány hónap alatt határozott a bíróság, míg az elkobzott ingatlanok, erdők esetében évekig eltartanak a perek, és utalt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat máig be nem tartott ígéreteire is.
A félórás rendezvényen versek is elhangzottak, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a megmozdulás. Fiatalok voltak a kezdeményezők, és többnyire az ifjúsági szervezetek szónokai szólaltak fel, de jelen volt néhány MPP-s és néppárti politikus is, az RMDSZ képviselői azonban hiányoztak.
