NATO-védelem Romániának
Románia nincs egyedül a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét – jelentette ki tegnap Anders Fogh Rasmussen.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtök este érkezett Bukarestbe, tegnap pedig az ukrajnai válság fejleményeiről és a NATO ezzel kapcsolatos óvintézkedéseiről tárgyalt a román vezetőkkel. Közös sajtóértekezletükön Traian Băsescu államfő arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség legsérülékenyebb pontja, és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására. Băsescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. Rasmussennel folytatott tegnapi megbeszélése után Victor Ponta kormányfő elmondta, a NATO és a román állam döntéshozói között megbeszélések folynak a védelmi szövetség további stratégiájáról, s ugyanakkor ismét hangsúlyozta: Romániát nem fenyegeti konkrét veszély.
Szavazásra buzdít Semjén
Magyar nemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél jobban szerepeljen az európai parlamenti választásokon – jelentette ki az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a magyar kormány nevében arra kért minden erdélyi magyart, menjen el szavazni május 25-én, és voksoljon az RMDSZ listájára. Az ETV-nek adott exkluzív interjúban a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentette: az RMDSZ képes képviselni a magyar érdekeket. Hozzátette: az uniót nem elszenvedni, hanem alakítani kell, ezért fontos, hogy a magyar nemzetrészek minél nagyobb arányban legyenek jelen az európai törvényhozói testületben.
A Házsongárdi sírkert védelmében
Kelemen Hunor művelődési miniszter szerint a kolozsvári Házsongárdi temető újabb sírjainak kell műemléki védettséget biztosítani. A tárcavezető egy tegnapi szemináriumon emlékeztetett arra, hogy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben nyilvánították védettnek a műemléknek minősülő temető 392 síremlékét. „Tovább kell haladni ezen az úton” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan kell megtalálni a forrásokat, amelyekkel a történelmi jelentőségű sírokat helyre lehet állítani. A miniszter szerint elsősorban az örökös nélküli sírok esetében terheli felelősség a közösséget, a várost és a tárcát. Megjegyezte, elég egy sétát tenni a 429 éves sírkertben, és kiderül, hogy az nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, Románia és Európa örökségének is fontos része, amit semmiképpen nem szabad veszni hagyni.
