Óvatosan fogalmaztak elemzők az európai parlamenti választás eredményének értelmezésével összefüggésben tegnap délután az Európai Politikai Központ (EPC) nevű brüsszeli elemző központ által szervezett rendezvényen. Janisz Emmanuilidisz, az EPC vezető elemzője úgy nyilatkozott: „Nem lettünk sokkal okosabbak azt illetően, hogy ki lesz az Európai Bizottság (EB) következő elnöke. A Lisszaboni Szerződés előírását, miszerint figyelembe kell venni a választás eredményét, több módon lehet értelmezni, a pártok pedig úgy döntöttek, úgy értelmezték, hogy jelölteket kell állítaniuk.”
Lehet, hogy sem Martin Schulz, sem Jean-Claude Juncker nem lesz az EB elnöke, és mindketten kapnak valamilyen más jó állást – fogalmazott a politikai szakértő, hangsúlyozva ugyan, hogy mindez csak találgatás. Rámutatott, hogy a csúcsjelöltállítás egy kísérlet, és a kísérletek esetében sosem szabad rögtön elhamarkodott következtetéseket levonni az első próbálkozásból. Hasonló óvatosságra intett Emmanuilidisz a részvételi arányok értelmezésével összefüggésben, és úgy vélte, hiba egyik vagy másik konkrét tényezőnek betudni és trendfordulóról beszélni azzal kapcsolatban, hogy harminc év után először nem csökkent, hanem 0,1 százalékponttal emelkedett a részvétel uniós szinten. Véleménye az volt, hogy ennek okai a 28 tagállamban külön-külön keresendők, mert a trendek és a részvételi arányok is országonként nagyon eltérőek.
Emmanuilidisz a populista jobb- és baloldali pártokat csak antipártoknak nevezte, rámutatva, hogy ez nem egy egységes erő; némelyek az euró, mások a munkavállalás szabadsága, megint mások a szabadkereskedelem vagy a további integráció, esetleg a bevándorlás ellen emelnek szót. Előretörésüket a szakember egyértelműen a protestszavazatoknak tudta be, ám kitért arra is, hogy ezek a pártok rosszabbul szerepeltek, mint azt két-három hónapja gondolni lehetett. Uniós szinten, az EP-ben valószínűleg abban mutatkozik majd meg a hatásuk, hogy több kérdésben alakul ki nagykoalíció a többi politikai erő között. A politikai elemző úgy vélte, hogy e pártok megerősödésének tagállami szinten sokkal nagyobb hatása lehet, és tematizálhatják a közbeszédet. Nem hagyott kétséget afelől, hogy Franciaország helyzetét tartja a legaggasztóbbnak, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front győzelmet aratott. Emmanuilidisz szerint Franciaország nem tölti be korábbi nagyhatalmi szerepét Európában, az elnök gyenge, és a kormányzat dolgát még jobban meg fogja nehezíteni az EP-választás kimenetele.
Kitért a brit eredményekre is, ahol az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja aratott sikert, ami az elemző szerint erősíteni fogja az EU-ellenességet az országban, és áttételesen az őszi, Skócia függetlenségéről tartott népszavazásra is hatással lehet, amennyiben a skótok úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Királyság megállíthatatlanul sodródik kifelé az Európai Unióból, miközben ők inkább bent szeretnének maradni.
