Protestszavazásként értékelte a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a vasárnapi európai parlamenti voksolást. Gálik Zoltán azt mondta, az európai uniós tagállamok választópolgárai szavazatukkal a politikai elittel és országaik kormányaival szembeni elégedetlenségüket fejezték ki, az euroszkeptikusok előretörése azonban nem volt olyan mértékű, hogy gátolhatná az integráció továbbfejlesztését.
A szakértő úgy vélte, bár a korábbiakhoz képest valóban megnőtt az euroszkeptikusok aránya az EP-ben, nem lépte át azt a szintet, amely gátolná a parlamentet abban, hogy segítse az európai integráció továbbfejlesztését, például a szorosabb gazdasági kormányzás irányába – mutatott rá. Gálik Zoltán kiemelte: egyértelmű, hogy a választás protestszavazás volt a tagállami kormányok politikája ellen. Szerinte különösen aggasztó ez két ország – Nagy-Britannia és Franciaország – esetében, amelyek az EU legnagyobb tagállamai közé tartoznak. Az, hogy Franciaországban nyerni tudott a Nemzeti Front (FN), amely elsősorban nacionalizmusával és Európa-ellenességével tűnik ki, és az antiszemitizmusát megpróbálta levetkőzni, mindenképpen hosszú távon meghatározhatja a francia belpolitikát – vélekedett. Hozzátette: megbomolhat a jelenlegi jobboldali–baloldali váltógazdaság, és hárompártivá válhat az ország. Az elemző arra is kitért, hogy Németországban, amely az európai integráció egyik nyertese, a vasárnapi eredmények megfelelnek a tavaly őszi parlamenti választás eredményének, bár az ottani euroszkeptikus párt is bekerült az EP-be. Az FN előretörése meglátása szerint kárt okoz az unió motorjának számító francia–német tandemnek. Gálik Zoltán Nagy-Britanniával kapcsolatban elmondta: komoly követ-kezményei lehetnek annak, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja nyerte az EP-választást. A britek elindítottak egy felülvizsgálati programot, amely 2013–2014-ben megvizsgálja az uniós hatásköröket, majd javaslatokat tesz átalakításukra – idézte fel. Hozzáfűzte: most a konzervatív kormány rákényszerül, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen erre. Azzal kapcsolatban, hogy Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban is előretörtek az euroszkeptikusok, egyelőre megjósolhatatlannak mondta, hogy mindennek milyen hatása lesz az általános választásokra. Beszélt arról is, hogy 2008 óta az egyik legsúlyosabb gazdasági válság söpört végig a világon. 2009-ben korai lett volna úgy értékelni, hogy az akkori EP-választás erre adott válasz lett volna, az idei voksoláson azonban már éppen ez történt, még akkor is, ha elsősorban a tagállamok gazdaságpolitikája vezetett a krízishez – mondta. Gálik Zoltán szerint a vasárnapi szavazatok a politikai elittel és a válságkezeléssel szembeni elégedetlenséget fejezték ki, bár nem biztos, hogy a baj okozóját találták el.
