A kötetlen beszélgetésen Ráduly István polgármester hangoztatta: tanulni szeretnének a nagykátai pozitív példákból, majd az uzoni önkormányzat vállalkozóbarát kezdeményezéseit ismertette. Évekkel ezelőtt ipari park létesítését tűzték ki célul, de a gazdasági válság okán a külföldi befektetők lemondtak a beruházásról. Magyar aszfalt- és betongyár, cipőt előállító olasz üzem, helyi vállalkozó által elképzelt ipari csarnokok épülhettek volna – sorolta. Az önkormányzat a gyors ügyintézésben, az adókedvezményekkel segítheti a vállalkozókat. Uzon egylejes évi bérért is területet biztosít beruházóknak, cserébe a munkahelyteremtést várják el. A község az idegenforgalmi befektetőknek is paradicsomi környezetet tud biztosítani – mondta a polgármester.
A magyar delegációt Szabó János vezette. Az autójavítással és -fényezéssel foglalkozó szakember az Uzon–Nagykáta kapcsolatról is beszélt. Az ottani vállalkozók összefogásának eredményeként több mint ötven uzoni gyermeket tudtak meghívni a mátrafüredi táborba. Az adakozás olyan jól sikerült, hogy tartalékuk is maradt egy következő csoport fogadására – mondotta.
Lengyel Gábor pénzügyi szakember a célkitűzések, elképzelések hiányára, a széthúzásra hívta fel a figyelmet. Össze­fogásra van szükség határon innen és túl, intenzívebbé kell tenni a magyar–magyar kapcsolatokat. De nem kell félni a más gazdasági kapcsolatoktól sem. Az önkormányzatoknak pedig előre kell gondolkodniuk, a döntéshozatalba külső embereket is be kell vonni – érvelt.
Pintér István vendéglá­tásban érdekelt szakember ugyancsak a rövid és hosszú távú célok hiányára figyelmeztetett. A gazdasági kapcsolatok lehetőségét a mezőgazdaságban és turizmusban kell keresni, az iparban nem lát esélyt – emelte ki a lehetséges irányvonalakat. Ráduly István ugyanezeket a kitörési pontokat, együttműködési lehetőségeket  szorgalmazta, ám ehhez infrastruktúra, megfelelő úthálózat, sőt, repülőtér szükséges. És ezek megvalósítása, egyben Erdély gazdasági megerősítése a politikai akarattól függ – vélekedett a polgármester.