A Büdös-barlang
A tusnádfürdői Akcent GeoÖkoturisztikai Szervezet tevékenysége a Csomád—Bálványos kisrégióban két környezetvédelmi terv indításával kezdődött. Amikor tavaly októberben Hargita és Kovászna megye alelnökeinek jelenlétében a Csomád—Bálványos kistérség számos aktuális gondjáról-bajáról — többek között tulajdonjogi kérdésekről — értekeztek a témakör szakavatottjai, elhangzott az a kijelentés is, hogy ennek a térségnek a gondjai közösek, és hogy a térség programjai hidat képeznek a két szomszédos testvérmegye között.
Megyénket akkor Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke és Bács Csaba, Sepsibükszád község polgármestere képviselte. A kisrégióban olyan objektumok találhatók a mi részünkön, mint a torjai Büdös-barlang, a Buffogó-láp, Bálványosfürdő és Sepsibükszád ásványvíz- és termominerális ásványvízkincse, Uzonkafürdő.
— Mi a témája a két tervnek? — kérdeztük Pilbáth G. Attilát, az Akcent GeoÖkoturisztikai Szervezet projektkoordinátorát.
— Az egyik címe Közösségi partnerség a Csomád—Bálványos—Bodok Natúrapark létrehozásáért, a másiknak pedig Szelektív hulladékgyűjtés a Csomád—Bálványos kistérségben. Az elsőt a Globális Környezetvédelmi Alap/Kisprojekt Alap, a másodikat a Hargita megyei Polgár-Társ Alapítvány és a Tusnád Ásványvíz Rt. támogatja.
— Kérem, körvonalazza mind a két terv célját.
— Az elsővel folytatni szándékozunk mindazt, amit a Csomád—Bálványos hegycsoport térségében tettünk egy natúrapark létrehozása érdekében. Véleményünk szerint csak ez biztosíthat egységes védelmet az itt található természetvédelmi területeknek, ásványvízforrásoknak, földtani és emberkéz alkotta értékeknek. Összhangban lehet a térségben folyó mindennapi gazdasági-társadalmi tevékenységgel, elősegíti a tájkímélő mezőgazdálkodást, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást, a térségfejlesztést. A második projekt első és legfontosabb célja, hogy fel tudjuk világosítani a lakosságot a hulladékgyűjtés fontosságáról. Ezt követné egy olyan tudat- és tevékenységformáló kampány beindítása, melynek révén a lakosság aktívan bekapcsolódik ebbe a hasznos mozgalomba.
— Miképpen öltenek testet a két terv célkitűzései a gyakorlatban?
— Február végén tartjuk első találkozónkat Tusnádfürdőn, itt működik kistérségi menedzserünk, Pál Szilárd Domokos. Településekre lebontva megkezdjük tájékoztató népgyűléseinket, ahová meghívjuk az erdő- és földtulajdonosokat, elmagyarázzuk a natúrapark előnyeit, de nem veszélyes hátrányait is, konkretizáljuk, miként tartható fenn és támogatható egy partnerségi kapcsolat. Egyeztető megbeszéléseket szervezünk az adminisztrátorok — közbirtokosságok, civil szervezetek, magánerdészetek — képviselőivel, vázolni szeretnénk a natúrapark adminisztrációs hálózatát, annak hivatalosított feladatkörét.
A Sólyomkő
Pilbáth Attila elmondta, hogy az elképzelésekhez több pénzre volna szükség, ugyanis közös erővel kellene rendbe tenni a Szent Anna-tó—Mohos-láp felé tartó turistaösvényeket, tataroztatni szeretnék a tusnádfürdői Apor-bástyát, tetemes összegekbe kerülnek a szelektív szemétgyűjtést szolgáló speciális konténerek, tömegmennyiségben kell brosúrákat, kézikönyveket és szórólapokat nyomtattatniuk, s ebben a munkában nemcsak a megyei tanácsoktól, hanem a régió önkormányzataitól is anyagi alapokat kérnek, mindamellett, hogy a tervek megvalósításában eddig már felajánlotta segítségét a Csomád—Bálványos Egyesület, Tusnádfürdő Polgármesteri Hivatala, a Tusnádi Közbirtokosság, az Ökoturisztikai Információs Központ, valamint a két megye környezetvédelmi ügynöksége. Tekintettel arra, hogy a kistérség tulajdonképpeni kapuja, ahonnan járművekkel is meg lehet közelíteni, az ásványvízforrásokban gazdag Sepsibükszád, itt 2008-ra 5000 lejt irányoztak elő egy borvízforrás előírás szerinti rendezésére.
— Nem lesz könnyű a második terv célkitűzéseinek kivitelezése.
— Nem, mert partnerségi kapcsolatot kell kialakítanunk a lakossággal, a helyi közintézményekkel, civil szervezetekkel, a hulladékgyűjtő cégekkel. Utóbbiakkal közösen kell megoldani a szelektív gyűjtést, nemkülönben az újrahasznosítás lehetőségeit. Ennek érdekében fokozni kell majd az információközlés forrásait, gyakorlati képzéseket bevezetni a környezetvédelmi programok elkészítésére, amelyekre meghívjuk majd a témakörben érintett helyi közhivatalnokokat, a civil szervezetek vezetőit, ott egyik központi téma lesz a pályázatírás és -levezetés mikéntje. Ebben kérjük segítségét Kovászna megyei partnereinknek.
Mi, Kovászna megyeiek pedig hinni merjük, hogy ebben a témakörben erősödni fog a két megye kapcsolata, tökéletesedik a partnerségi viszony, s az önkormányzatok költségvetéseiből jut majd pénzalap is mind a két igen hasznos terv kivitelezésére, melyek a mi megyénk területén említett objektumok védelmét, a tiszta környezet kialakítását célozzák.
