Folyók és patakok mentén a fák és bokrok ágain az emberi felelőtlenség és a szégyen lobogóiként lengenek az árvizek által felaggatott mocskos nejlonzacskók, zsákok, a szél feltűzi a műanyag zacskókat a bokrokra, fákra, huzalokra, mondják, hogy bizonyos tengerrészeken órákig szántja a hajó a tengeri áramlatok által együvé sodort pillepalackszőnyeget.
Átokká vált a praktikus, a kereskedelem egészét meghódító göngyölegipar felfuttatása, s a hagyományos csomagolóanyagok, a vászontarisznya, a vessző- és gyékénykosár mellőzése.
A Transindex Olvasnivaló rovatában egy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel folytatott beszélgetésre alapozott, figyelemre méltó írás jelent meg, amelyből megtudjuk, hogy legkésőbb 2009. január 1-jéig kivonják az üzletekből az ingyenes műanyag csomagolóanyagokat, s ehelyett papír, vászon, illetve lebomló műanyag kerül a boltokba. Az utóbbit csupán 3—4 százalékkal drágább előállítani, mint a nem lebomlót. A vállalkozóknak jó tudni ezt, az iparnak fel kell készülnie a lebomló anyagokból gyártott csomagolók előállítására. Ismerünk városokat vagy országokat a nagyvilágban, ahol sikk a vállra akasztható len-, kendertarisznya, s ahol a közvélemény lesújtó pillantásokkal ,,bünteti" azokat, akik nejlonzacskókban cipelik a cuccot. Vannak helyek viszont, ahol egyszerűen betiltják, vagy súlyosan megadózzák a környezetszennyező csomagolóanyag forgalmazását. San Franciscóban például nem szabad az élelmiszerboltokban nejlonszatyrokat forgalmazni.
Frank Converty, az ír környezetvédelmi információs központ vezetőjétől származó információk szerint a szatyoradó (plastax) bevezetése után 2002-ben hetek alatt 94 százalékkal csökkent a zacskóforgalom.
Évente több mint 500 milliárd, percenként egymillió nejlonszatyor fogy világszerte, 2008 januárjában 37 milliárd műanyag zacskó került forgalomba. Egy román állampolgár évente 250 nejlonzacskót használ, átlag húsz percig.
A hártyaszerű műanyag zacskókat a beléjük csomagolt élelmiszer szaga miatt felfalják az állatok, a madarak. Látni olyan kutyaürüléket, mely a nem emészthető műanyag csomagolásban pottyan a lábunk elé.
A műanyag göngyöleg elleni harcban a vásárlói szokások megváltozása a fontos. Ameddig a tervezett ,,műanyag zacskós" törvény megszületik, addig szelektív hulladékgyűjtéssel javíthatunk a mostani nemkívánatos állapotokon. Arra lennénk kíváncsiak, hogy az üzletek felfigyelnek-e erre a folyamatra? Szívesen vennők, ha a kézmű- és gyáripar is felkészülve fogadná a törvény megszületését. Miért nem lehet például vászonzacskót, mintás tarisznyát vásárolni az üzletekben?
És mi legyen, mi lesz a pillepalack-invázióval? A nejlonzacskó elleni közvélemény-formálás és a zacskóadó bevezetése sikeres lehet, de a műanyag palack a forgalmazott vegyszerek, olajok, ásványvíz, hűsítők, újabban a sör esetén mivel helyettesíthető? Az üveghez való visszatérés aligha erőltethető.
Ezen csak a szelektív gyűjtés és az újrafelhasználás ösztönzése segíthet. Az észak-amerikai nemzeti parkokban láttunk olyan műanyagból készült járdát, amely színével és mintázatával a környezethez illeszkedő fát utánozza. A járdákon feltüntetik, hogy mennyi műanyag hulladékból állították elő a ,,deszkát". Ezzel egyébként a műanyagnak azt a tulajdonságát használják ki, hogy száz évek szükségeltetnek a lebomláshoz, a természetes deszka pedig, különösen, ha maró, savas kigőzölgéseknek van kitéve, hamar elkorhad és tönkremegy.
Egyébként szívesen fogadnók, és ingyenreklámot is biztosítanánk annak az üzletnek, amely megkezdi a természetes anyagokból készült tarisznyák árusítását. Erre, jó lenne, ha az iparművészek, képzőművészek és a népi mesterségek művelői is felfigyelnének, és olyan tarisznyákat terveznének, amelyek mintázatuk, ábráik miatt is kapóssá válnának a vásárlók körében. A székelyföldi hagyományok erre ezer és ezerféle megoldást kínálnak. Vászontarisznya, szőrtarisznya, bőrtarisznya készítésére vállalkozhatnának a népi alkotásokat felkaroló kulturális intézmények is.
Egy kis népdalos kedvcsináló a tarszinyahordáshoz: Uccu, vászontarisznya / A gyűrűmet add vissza / Dárom, danárom / Kapuba vár a párom. / Dárom, danárom / Elveszem én a nyáron.
