ÁlláspontokIlleszkedés a brassói agglomerációba?

2008. február 20., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Ha a mai tendenciák érvényesülnek továbbra is, a brassói gépipar jobban felszerelt részlegei besorolnak a kelet-európai autó- és berendezés-gyártási iparba, egyharmaduk felszámolódik, a maradék harmadrész a hazai piacra fog termelni.

25 000—30 000 ipari munkavállaló elveszti állását. Fele sohasem fog visszaintegrálódni a munkaerőpiacra, őket a kormányzat korai nyugdíjazási politikája fogja megmenteni, nevetségesen kicsiny nyugdíjjuttatással. A másik felét részben a kisvállalkozói szektor, részben a kialakuló könnyűipari konglomerátum, Bukarest háttéripara fogja felszívni. Ilyen a még működtetett gépiparnak történő bedolgozás vagy a könnyűiparban részlegeket, önálló vállalatokat eredményező kezdeményezésekhez csapódás. Aki marad, az vagy külföldi, vagy belföldi infrastruktúrafejlesztési munkatelepeken próbál szerencsét, vagy egyéni vállalkozóvá válik.

Brassó kereskedelmi központ szerepében nem várható számottevő változás, regionális központként fog tevékenykedni, de nem alakulnak országos kiterjedésű nagykereskedelmek, inkább a bukaresti székhelyű vállalatok részéről nagyobb raktárak létrehozására lehet számítani. Ebben az esetben Sepsiszentgyörgynek a brassói agglomerációba csak esetleges pontokon van értelme integrálódnia. Kereskedelem szempontjából kisebb ellátóbázis szerep kialakulása várható Brassó irányából, de ez nem lesz meghatározó, továbbra is működni fog a Bukarestre és a magyar cikkeket importáló határszéli kereskedőkre való támaszkodás. A brassói kereskedelmi vállalatok sáskajárása sem fog csillapodni, így megpróbálják elborítani piacunkat termékeikkel, de ez nem lesz következetes.

Idegenforgalom szempontjából a Brassóba és a Prahova völgyébe látogató turistákból csak esetlegesen téved vidékünkre egy-egy csoport, annak függvényében, hogy az idegenvezető milyen helyismerettel rendelkezik.

A mezőgazdaságban a barcasági mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbra is szolid konkurenciát jelent a helyi versenytársaknak, ezért a brassói élelmiszerpiac továbbra is nehezen ostromolható fellegvár lesz.

Látni kell, hogy minden ágazatban és területen feltételeztük a hasonló semleges tendenciát, amit az indokol, hogy bizonyos korreláció van a gazdaság különböző szegmensei között. Persze, elképzelhető az, hogy vegyes hatások érvényesülnek, ez esetben a másik két forgatókönyv ide vonatkozó elemeit kell beilleszteni a képbe. A sok variáció végigtárgyalása követhetetlenné teszi a kimenetek elemzését. A brassói agglomerációba transzferált jövedelmek megmaradnak a mai tendenciák mentén, így nem számíthatunk a brassói cégek részéről következetes képviselet- vagy kirendeltség-nyitásra, ezért az sem várható, hogy magas lesz a visszautalt jövedelmek értéke. Az élelmiszer-ipari szállításnál beszélhetünk arról, hogy a brassói vállalatok jobb helyismerete végül is a háromszéki cégeket kissé versenyhátrányba hozza, s ezt az áron aluli értékesítéssel ellensúlyozzák a helyiek, tehát itt elképzelhető egy komolyabb jövedelemtranszfer megléte. Ennek pontosabb kimutatását csak egy jól irányzott, szisztematikusan elvégzett felmérés alapján lehetne biztonsággal felbecsülni. A beszállításban mind a gépipar, járműipar és helikoptergyártás, mind a könnyűipar tekintetében erősen kell figyelnünk a szerkezet létrehozására és az alkupozíció alakulására. Ha olyan termékek fognak dominálni a beszállított cikkek között, melyeknek piaca homogén, és az árverseny érvényesül inkább, akkor biztos cserearány-veszteséget fogunk elkönyvelni (pl. csavar a traktorba). A gerjesztett jövedelmek tekintetében a skálahozadék lehet az egyik ilyen hatás, mely akkor valósul meg, ha lábra áll a gépgyártóiparunk, és Brassó fogja továbbra is felszívni a termékeket. Az élelmiszer-ipari segédanyag-beszállításnál is elképzelhető az ilyen jellegű hatás. Sajnos, a mezőgazdasági és élelmiszer-szállításoknál is elérhető volna a tömegtermelés adta jövedelemnövekedés, de várhatóan a barcasági agrárszektor ellensúlya miatt ezen a területen nem történik majd olyan számottevő tőkekoncentráció, amely elsősorban a koronavárosi régiót célozná meg. A technológiatranszfer és más információ terjedése a semleges eseményalakulás esetén majdnem kimutathatatlan, elképzelhető bizonyos üzletviteli tudás átplántálása, de ettől a régiónkban nem fognak markánsan megváltozni a hatékonyságviszonyok.

Dénes István, Dénes Judit

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1735
szavazógép
2008-02-20: Világfigyelő - x:

Röviden

Németország ma ismeri el Koszovót
A német kormány ma ismeri el Koszovót új független államként ― erősítették meg Berlinben. Tegnapi hivatalos közlés szerint a szövetségi kormány ennek megfelelő határozatot hoz majd ülésén, s egyidejűleg kifejezi készségét a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Ezen túlmenően a német parlamentben kilencvenperces vitát irányoztak elő Koszovóval kapcsolatban. A vita már előzetesen ,,lefutottnak" tűnik, mivel Koszovó elismerését csak az ellenzéki Baloldal Pártja utasítja el.
2008-02-20: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Koszovó függetlensége — gazdasági érdekek, szerb veszteségek (Kitekintő)

Koszovó függetlenedésének folyamatában jobbára csak a problémakör politikai vonatkozásai kerültek előtérbe, de a tartomány elszakadása Szerbiától számos gazdasági és tulajdonjogi kérdést is felvet.