Minden hónapban van valami évforduló, ami jó alkalom arra, hogy az európai országok vezetői összeröffenjenek. Kár, hogy nem gyűltek össze június negyedikén a trianoni békeszerződés aláírásának napján, csak a Normandiai partraszállás hatvanadik évfordulóján.
Hatvan évvel ezelőtt vártuk, hogy az amerikaiak vagy az angolok a Duna vagy az Olt partján szálljanak partra, errefel mégis Normandia partjainál kötöttek ki. Azután arra emlékeztek, hogy száz éve Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét, aminek következtében kirobbantottuk az első világháborút. Akkor mindenki háborút akart. Ma mindenki békét. Az első világháború után a magyarokkal lenyelették a békát, illetve a békét. Az ilyeneket, mint Princip, egyfelől nemzeti hősöknek, más oldalról terroristáknak tekintik, akiket most ráadásul nem lehet még Amerikában sem – ahol érvényben a halálbüntetés – halálra ítélni, mert ők leginkább öngyilkos merénylők, és készen meghalnak. A szarajevói merénylet csak két ember halálát okozta akkor, de utána még néhányan – úgy 15 millióan – elpusztultak. Ferenc József mindent meggondolt, mindent megfontolt, és megígérte, hogy mire a falevelek lehullnak, vége lesz, és győzünk. Rossz jós volt. A falevelek még négyszer lehulltak, a katonák hulltak közben, mint a legyek, és vesztettünk. Azután a győztesek szintén mindent megfontoltak, mindent meggondoltak, és olyan jó békét kényszeríttettek a vesztesekre, amelyik miatt aztán kirobbant a második világháború is, amelyet természetesen szintén elvesztettünk. Veszteni is tudni kell, és mi ezt az egyet aztán tudunk!
A békeszerződések ugyanolyanok lettek, mint az első után, de most már aztán szent a béke. Már csak kisebb csatározások folynak politikai síkon és nagyobb harcok Oroszországgal, amelyik győztes volt, s most ismét az akar lenni.
A múlt héten Ypres-ben – itt vetették be először a tömegpusztító harci gázt –, az első világháború egy hírhedt frontvárosában találkoztak Európa államfői és miniszterelnökei, aztán utána ismét folytattak egy kisebb csatát arról, hogy ki lesz az Európai Bizottság főnöke. Végül is Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt javasolták. A harcban most a magyarok az angolokkal, Orbán Viktor David Cameron brit miniszterelnökkel szövetkezve küzdött Juncker jelölése ellen. Ott volt a mi elnökünk, Băsescu is, akiről ellenségei azt híresztelték, hogy senki nem áll szóba vele Brüsszelben, de ő bebizonyította, hogy igenis, szóba álltak, olyanok is, mint az angol miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár asszony. A képeket feltette a Facebookra, de nem lehet tudni, mit beszéltek. Lehet, azt mondták neki, nem állunk szóba veled? Orbán Viktor viszont megszólalt a lengyel lehallgatási ügyben, amelyben igen-igen érintett volt, ugyanis a lengyelek illetlen szavakat használva emlegették Putyinnal való kapcsolatát. Azt mondta: Ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, ha iszunk, nem beszélünk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
