A parlament épületében lezajlott kongresszuson Johannisnak egy kihívója volt Ioan Ghişe személyében, de ő csak 144 szavazatot kapott, miközben Johannis pártelnökké választását 1334-en támogatták. A liberálisok megszavazták azt is, hogy összeolvadnak a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párttal, amellyel várhatóan közös jelöltet állítanak a novemberi államelnök-választáson. A kongresszus nem döntötte el viszont, hogy Johannist vagy a párt leköszönt elnökét, Crin Antonescut javasolják-e erre a tisztségre. Eredetileg erről is határozatot kellett volna elfogadniuk a küldötteknek, de kiderült, elég népes az a tábor is, amely Antonescut javasolná államelnökjelöltnek. Johannis ezért bejelentette, erről a párt szűkebb testülete határoz.

Kolozsvár többnyelvűségéért
Az ismeretlenek által létrehozott Most–Acum csoport magyar–német nyelvű helységnévtáblát helyezett ki Kolozsvár Torda felőli bejáratához – közölte a Maszol.ro portál. A szabad nyelvhasználatért küzdő csoport szombaton az egyik közösségi portálon felvételt is közölt a román nyelvű helységnévtábla alá kihelyezett magyar Kolozsvár és német Klausenburg feliratról. A csoport közleménye szerint az akcióval Kolozsvár többnemzetiségű jellegére kívánják ráirányítani a figyelmet, és bátorítani szeretnék a kolozsvári polgárok szabad anyanyelvhasználatát. „Úgy gondoljuk, hogy a Kolozsváron élő 49 ezer magyarnak ugyanaz a tisztelet jár, mint a románságnak, és ehhez kell igazítani nyelvi környezetünket is. A szász eredetű Klausenburg megnevezés feltüntetésével pedig városunk multikulturális történelmi hagyományai előtt tisztelgünk” – írja a Most csoport. Arra kérik a helyi elöljárókat, cseréltessék le a jelenlegi egynyelvű helységnévtáblákat a város hagyományaihoz, jelenéhez és jövőjéhez méltó, háromnyelvű táblákra. „A Most mozgalom magyar és román nemzetiségű tagjai a nemzetek közötti egyenrangú partnerség előmozdítása érdekében a jövőben is törekedni fognak a többnyelvűség ösztönzésére. Tevékenységünket civilként, a politikától távol maradva, békés eszközökkel kívánjuk folytatni” – áll a mozgalom közleményében.

Bukarest elfogadta Moldova társulását
A kormány szombati rendkívüli ülésén elfogadta azt a három törvénytervezetet, amely ratifikálja az Európai Unió, illetve Moldova, Grúzia és Ukrajna közötti társulási megállapodásokat. Brüsszelben pénteken írták alá az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, továbbá az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajnával már márciusban aláírták a megállapodás politikai részét. A bukaresti kormány azért tartott rendkívüli ülést, mert ezáltal is jelezni akarta, mennyire fontos számára főleg Moldova európai uniós csatlakozási törekvése. A Romániával keleten szomszédos Moldova jelenlegi területének nagy része a két világháború között Romániához tartozott, és a lakosság többsége román anyanyelvű. Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő már korábban jelezte: rendkívüli parlamenti ülésszakot is összehívnak azért, hogy Románia az EU-tagállamok közül az elsők között ratifikálja a három ország és az Európai Unió társulási megállapodását. Ponta bejelentette: a rendkívüli parlamenti ülésszakra a jövő héten kerül sor.

Putyin meghosszabbítaná a tűzszünetet
Az orosz államfő ismét a kelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbítására szólította fel Kijevet az ukrán és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral folytatott tegnapi telefonbeszélgetésében. A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyi­mir Putyin ezúttal hosszas társalgást folytatott az ukrán válságról partnereivel, akikkel abban állapodott meg, hogy ezt a négyoldalú telefonos egyeztetést rendszeressé teszik. Az orosz államfő Petro Porosenko ukrán elnökkel, Francois Hollande francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral egyebek között megvitatta, hogy EBESZ-megfigyelőket küldenének az orosz–ukrán határátkelő pontokra.