Kétszázhuszonöt éve, 1789. július 1-jétől jelent meg folyamatosan a Mindenes Gyűjtemény, az első magyar tudományos népszerűsítő és irodalmi folyóirat.
A lapot alapító Péczeli József 1750-ben született Putnokon. A debreceni református kollégiumban, majd 1778 és 1782 között Lipcsében, Jénában, majd Bernben és Genfben, végül Utrechtben tanult. 1783-ban szentelték lelkésszé, s még abban az évben meghívta a komáromi evangélikus gyülekezet, amelynek 1792-ben bekövetkezett haláláig lelkésze maradt.
Péczeli fontos szerepet játszik a magyar mese történetében, Haszonnal mulattató mesék címmel 1788-ban adta ki Ezópusz és Lafontaine fabuláinak magyarítását. Az eredeti műveket nemcsak magyarította, de át is költötte, politikai mondanivalót csempészett beléjük, dicsérve a szabadságot, a dicső magyar múltat. Költeményeit és szomorújátékait is a haza felvirágoztatásának gondolata vezérelte, a nemzeti nyelv ügyét mindennél előbbre valónak tartotta. Emellett úgy vélekedett, hogy a nemzet gyarapodásához és felemelkedéséhez szükséges az enciklopédikus tudás terjesztése. E cél érdekében 1789-re érlelődött meg benne a folyóirat alapításának gondolata. Az első szám 1789. július 1-jén, Szent Jakab havának első napján jelent meg. Péczeli megígérte, hogy ha az előfizetők száma eléri a 900–1000 lelket, évi ezer tallért ajánl fel egy nyelvművelő társaság létrehozására. Nem így történt. A megrendelők száma egy év múlva, 1790-ben is csak 137 fő volt, közülük is 40 helyi, komáromi illetőségű. A sikertelenség okát a sajtótörténészek a Mindenes Gyűjtemény célközönségében látják. Péczeli a hasznos, tudományos ismereteket azok körében akarta terjeszteni, akik e tekintetben pallérozásra szorultak, azaz a kis- és középnemeseket, valamint a női olvasókat szerette volna előfizetőnek megnyerni. Az említetteket azonban egyáltalán nem vetette fel a pénz.
A Mindenes Gyűjtemény eleinte egy héten kétszer, hétfőn és csütörtökön jelent meg, a benne közölt írások „tudós” tartalma miatt inkább tekinthető folyóiratnak, mintsem politikai újságnak. A közreadott szövegekre az akkoriban világhódító útjukra induló demokratikus eszmék, a nép felvilágosításának gondolata és egyfajta nemesi reformizmus nyomta rá a bélyegét –nem véletlen, hogy a szerkesztőknek a Helytartótanáccsal, a cenzúrával is meggyűlt a bajuk.
Az anyagi és terjesztési gondok miatt a Mindenes Gyűjtemény 1790 végétől folyóiratként nem jelent meg többé, 1791-ben és 1792-ben évkönyv formájában még kiadták, de Péczeli József 1792. december 4-én, negyvenkét éves korában bekövetkezett halálával végleg megszűnt. Nevét utca viseli Komáromban, szülővárosában, Putnokon a Mindenes Gyűjtemény megindulásának centenáriumán avatták fel emléktábláját.
