Istennek adunk hálát, hogy határokon átívelő összetartozásunk és egységünk kinyilvánítása nem békétlenség forrása, hanem az egymásért és a ránk bízottakért érzett felelősség és szolidaritás megélése – fogalmazták meg a Magyar Református Egyház Generális Konventjének tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a Sepsiszentgyörgyön tartott kétnapos plenáris ülés végén elfogadtak. A Kálvin-évek lezárását is jelentő esemény része volt a 7. Református Világtalálkozónak, és kezdete a reformáció 500 éves jubileumára készülésnek.
A kétnapos ülésen beszámoló hangzott el a 2009-től, a református egység létrehozásától eltelt időszakról, majd a különböző bizottságok ismertették eredményeiket, terveiket. A felolvasott és a konvent tagjai által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban a testület kinyilvánítja: elvárja, hogy a tanácskozásnak is helyet adó Református Székely Mikó Kollégium sorsa rövid időn belül és jogszerűen rendeződjék, és az épület az Erdélyi Egyházkerület tulajdonában maradjon. Továbbá együttérzésüket fejezik ki a kárpátaljai magyarokkal és a konfliktust elszenvedő Ukrajna lakosságával, leszögezik, hogy közösen lépnek fel az erőszak minden formája ellen, és összefogásukkal, adományaikkal a háborús helyzetben és a kritikus gazdasági viszonyok között élő rászorulók gondjain kívánnak enyhíteni, amire felszólítják a világ magyar reformátusait. A testület aggodalmát fejezi ki a „térségünk országainak kisebb egyházi oktatási intézményeit érintő kedvezőtlen törvényi szigorítások miatt. Mindez nemcsak egyházaink társadalmi szolgálatát fenyegeti, hanem veszélyezteti Kelet-Közép-Európa kulturális és felekezeti sokszínűségének gazdag történelmi hagyományát, és ezzel az Európai Unió alapvető értékeit is.” A nyilatkozat zárómondatában az összetartozás megerősítésére kötelezik magukat.
