Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Imecsfalvi juliális

2014. július 22., kedd, Riport

Ha van juniális, akkor van juliális is. Ebben az esetben a fogalom Imecsfalva életére utal, szívének lüktetésére, mindennapi eseményeire, és a nyár farkán bekövetkező búcsúra való készülődésre.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • Idős és ifjú György Béla
    Idős és ifjú György Béla
  • Felújításra váró műemlék udvarház
    Felújításra váró műemlék udvarház
  • Túróczy Csongor falufelelős
    Túróczy Csongor falufelelős


Mindenre, ami a szeszélyes, de a mezőt művelő ember számára jó időjárással beköszönő hónap hozadéka a kis felső-háromszéki faluban. A Dunántúlon is ebben a hónapban tartják a balatonlellei juliálist, a régi helyi hagyományokhoz kapcsolódó, főleg magyar gasztronómiai parádét.

Mit ér a jó föld?

Közel negyedszázaddal ezelőtt úgy mondta ki a hazai megyésítési törvény, hogy az orbaiszéki Imecsfalva Szentkatolna község szatellitfaluja legyen. Azóta sok víz folyt le Gelence patakán, s kerestük, hogy a lepergett évek alatt mi változott e település életében. Különösen kiemelkedő dolgokról itt sem lehet beszélni – tudtuk meg –, ami másnak jó vagy rossz volt ebben az országban, az az itt élőknek is az.
– Földjeink-javaink úgy-ahogy visszarendeződtek, de ma a föld csak annak jövedelmez valamit, aki idejében gondolkozott, s olyan munkának fogott, ami pénzt is hoz. Mit ér a jó föld, a termékeny talaj annak, akinek nincsen ereje-egészsége? – mondták a helybeliek.
Még szerencse, hogy akad a faluban néhány farmer, olyan is, aki erőgépekkel dolgozik, s az erőtlenek földjét is meg tudja művelni. A falu mit sem látott abból, hogy csővezetéken ide folyt le a gelencei kőolaj, amit az imecsfalvi vasútállomáson öntöttek, s vékonykán még öntenek ma is – maradék gyanánt – vasúti ciszternákba. Épült a Gelence vizén ugyan egy erős, nagy híd, műút halad át a falun, de az állomás felé tartó út és vasúti átkelő szomorú képet mutat. Még megáll egy-egy vonat az imecsfalvi vasútállomáson, van egy pékség, a katolnai vezetőség felújította a kultúrotthont, megőrizték két templomukat, a katolikust és a kisebb reformátust, de a Cserey-kúria romosodik, azóta sem sikerült legalább a külsejét felújítani.
Szép az imecsfalvi határ. Azokkal sikerült beszélgetni, akik művelői. Idős és ifjú György Bélához a közeli szomszéd, az elemista Aczél Balázska vezetett el. Négyhektáros krumpliföldjükön mentési munkálatot végeztek. Traktorral permeteztek, mert megjelentek a ragya vészjósló jelei. Megmenteni nem tudja még ez az erős, felszívódó idegméreg, a Ridomil sem – mondta az ifjabbik –, de megfékezni, kissé lassúbbra kényszeríteni igen. Jegyezni sem tudtuk annak a pénzbeli befektetésnek az összegét, amit eddig az említett pityókaföldre költöttek, miként azt is sajnos csak majd az ősszel tudják megmondani, hogy valamelyest megtérül-e a befektetés. Kétféle műtrágyát szórtunk ide – folytatták, kétszer  gyomirtózták a területet, most harmadszor ragyázunk! Az édesapa büszkén figyelte fiát, aki, akárcsak a miatyánkot, mondta, mi a tétje annak, hogy aki tesz a földbe, tudjon venni is az ősszel.

Csend a kúria udvarán
Az imecsfalvi műemlék Cserey-kúria még mindig megviselt állapotban, pedig a katolnai községvezetés és a Székely Nemzeti Múzeum közös költségeket is tartalékolt e célra. Ebben az udvarházban élt és hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum alapját képező gyűjteményt Cserey Jánosné született Zathureczky Emília, 1824–1905. Állíttatta a Cserey Jánosné Baráti Társaság 1997-ben – olvasható a kúria homlokfalán elhelyezett emléktáblán, a Nagyasszonyt ábrázoló, Vetró András készítette fém dombormű alatt.
– Csendes most az udvar, mert vakáción a gyerekek – mondta Túróczy Csongor, aki Imecsfalvát képviseli a szentkatolnai községi tanácsban. Tusa Levente polgármester megígérte, hogy iskolakezdésre lemeszelteti az épületet, mert úgy néz ki, hogy nem szűnik meg itt a tanítás. A helybeli katolikus plébániát is segítette az önkormányzat pénzösszeggel, amit  soros javításokra fordított az egyháztanács.
Imecsfalva jelentősebb épülete, a kistérség általános érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi objektuma a nagyajtai Cserey család 17–18. századi kúriája. Magas barokkos nyeregtető fedi. Bádogozott hagymakupoláját a korai leírások „sindeles hólyagként” említik, amelyből kiderül eredeti fedési módja is. Udvarán millenniumi emlékfák állnak.

Mágori Varga Béla élesztése
A falu jeles szülötteként emlegetik a művészettörténészek Mágori Varga Béla (1897–1988) festőművészt, de semmi nem emlékeztet rá ebben a faluban. Igazi örömünkre szolgált, amikor Túróczy Árpád nyugalmazott helybeli tanító elmondta, hogy Vetró András képzőművésszel már régebb elkészíttette a festő portrédomborművét.
– Még nem döntöttem afelől – mondta –, hogy emléktábla lesz-e, avagy valamiféle kőtömbös emlékmű, miképpen arról sem, hogy hova fogjuk elhelyezni és milyen alkalommal. Nem tudom, melyik lehetett az a ház, amelyben született, és hogy egyáltalán áll-e még. Murádin Jenő Mágori-albumából sem derül ki pontosabb adat. Szülei kovásznaiak voltak, de hogy ő miért Imecsfalván született, az még talány, s így levéltári kutatásokra lenne szükség.
Mágorit a máig kevésbé ismert képzőművészek között tartjuk számon – írta róla Sántha Imre Géza sepsiszentgyörgyi művészettörténész. – Sokat volt távol szülőföldjétől, de haza-hazajárt gyökereit kutatva alkotni, élete második felében a távoli Brazíliába vándorolt, ahol matuzsálemi kort ért meg. A kézdivásárhelyi minorita gimnáziumban tanult, a háborúban olasz frontra került. Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát (1928), Rudnay Gyula tanítványa volt. Több ízben hazajárt Erdélybe festeni pályatársaival, Aba Novák Vilmossal és Nagy Imrével. Az Imecsfalva körüli, kézdiszéki tájat festette szívesen, valamint a Csíki- és Gyergyói-medence szépségét, a székely nép hétköznapjait. A festés mellett grafikával is foglalkozott. Budapesten saját  műtermet alakított ki. 1936-ban Olasz­or­szágban megkapta a vatikáni Aldobrandini-díjat, s egy év múlva sikeres egyéni tárlata nyílt Rómában. 1938 és 1940 között Párizsban élt és alkotott a művésznegyed avantgárd levegőjű közegében. 1943-ban részt vett a székelyföldi ösztöndíjasok szakmai táborában. Festészete mindvégig megmaradt a realista ábrázolásmód mellett, képein mély drámai hatás, valamint tudatos konstruktív szerkesztés is tükröződik. Miután nem tudott azonosulni az ötvenes évek időszakának a művészetre kényszerített szocialista-realista követelményeivel, mellőzték, 1958-ban kivándorolt Brazíliába, és Sao Paolóban telepedett le. Itt élte le hátralévő életének folyamatosan alkotó negyven esztendejét. 1982-ben Budapestre küldött képeit a Műcsarnokban láthatták. Elfeledetten halt meg 101 éves korában. 
Imecsfalva szülötteként tartjuk számon Kicsid Gábort, a világhírű kézilabdázót, olimpiai ezüstérmest, kétszeres világbajnokot. Testvéröccse, az egykori országos magasugróbajnok jelenleg a kovásznai Dacia gyógyszálló rehabilitációs tanára-mestere. Tőle tudjuk, hogy jelenleg is Brassóban él, akit imecsfalvi utunk alkalmával szülőházában szerettünk volna köszönteni.

Anyaegyház kis faluban
Tisztelendő Pap Márton plébánossal nem sikerült találkoznunk, s mint megtudtuk, alig érkezett haza egy bensőséges ünnepségről, máris gyerekekkel igyekezett nyári táborba. A Szent Gellért Lovagrend lelki gondozójának választotta, ami igen megtisztelő feladat. Jelenleg az imecsfalvi régi anyaegyház és a székelypetőfalvi, a székelytamásfalvi és a szörcsei filiák lelkésze. Délebédre szólt a harang, amikor megtekinthettük a mater templomát. Imecsfalvát ugyan először 1561-ben említik írásos formában – olvastuk a domus historiában – de már 1424-ben volt temploma, amelynek látható nyoma nem maradt. Évekkel ezelőtt azonban olyan szájhagyományt jegyeztünk le, amely szerint a régi templom kissé keletebbre feküdt, amikor a műutat építették, erre utaló nyomokra találtak. Mai temploma az 1802-es nagy földrengés után épült, titulusa Kisboldogasszony. Ez a templom valóságos turisztikai látnivaló. Oltárképén  a védőszent  alakja látható, harangja verselő: Elődömet harcba vitték, / Én a békét hirdetem, / Az élőket élni hívom, / A holtakat temetem.
Ez kivételesen egyedi rigmus, ugyanis az Arad-hegyaljai neves Biszák József mester szerezte, aki a híres aradi Hőnig-féle harangöntő cégnél tanulta a mesterséget, és megyénkben is sok helyen szólnak szép szavú harangjai. Kuriózum itt a nagyobbik, kétszer újraöntött harang is, melyet a patrónus Imecs család öntetett 1670-ben. Feltételezzük, hogy brassói öntőmesterrel kétszáz esztendő múlva, 1870-ben újraöntették. Imecsfalva valamikor írott tojásairól is híres volt, sajnos, ez a hagyomány az idők teltével kiveszett, s húsvéti hagyományairól Balázs Márton néprajzkutató leírásaiban sem leltünk  adatra. 1899-ben ugyanis éppen innen került – Horváth János adományaként – egy  bordó alapon viaszlevonással felvitt, virágos festett mintázatú tyúktojás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe,  átlósan négy részre osztott mezőiben egy-egy sarokból kiinduló, sárga szélű leveles-száras virág látható, körülötte pontozás.

Nyári lovastábor
Imecsfalva közvetlen közelében, a Négyház néven ismert latifundiumon Cseh Ferenc fafeldolgozó egysége és a nemrég beindult Sacramento lovasklub működik a 121-es megyei műút mellett. „Örvendünk a szomszédnak, mert valami hasznunk nekünk is lesz majd utána, adódik egy-egy munkahely, és ha rangos vendéget kell fogadni, lesz, amit mutatni, van, ahova elvinni – így az imecsfalvi vélekedés.
– Beindítottuk nyári napközis lovastáborunkat – tájékoztatott Cseh Ferenc tulajdonos és vállalkozó. – Lovagolni tanulhatnak a gyerekek lovasoktatók segítségével, lovas kocsikázásra is van lehetőség, kézműves-foglalkozásokra, szabadtéri játékokra, és napi háromszori étkezést is tudok biztosítani. A tábor végén a gyerekek majd bemutathatják, amit tanultak. Jelen pillanatban tíz ló, két szamár és póniló is van. A felújított istálló mellett fedett lovarda. A klub két lipicai ménje, Matyi és Mackó, és néhány kancája a dálnoki ménesből származik. A fiatalabb csikók már az én birtokomon láttak napvilágot. Jól indultunk, már több csoport is táborozott itt egy-egy hétig.
Adott a lehetőség a felnőttek lovasfoglalkozására is, a ló és lovas közötti kapcsolatteremtésre. Minden lovas elsajátíthatja a lovaglás alapjait, a helyes testtartást, a biztonságos ülést a ló hátán, valamint a lovak irányítását a jól ismert jármódokban. Kezdő és haladó lovasokat egyaránt fogadnak. A kezdőket futószáras oktatással, a haladókat karám- és tereplovaglással várják. A négyházi birtokot körülvevő falvak, Kommandó és Gelence, valamint a Zernye-havas és az ezeréves határvonal kiváló tereplehetőségekkel várja a túralovaglókat –  mesélte a tulajdonos. A 22 hektárnyi birtok, a száz vendéget befogadó lovasvendéglő mind gyermek-, mind felnőttcsoportoknak ideális kikapcsolódási hely A gyermektáborokba 20–30 fős csoportok is jelentkezhetnek.
A Négyház alatti mélységben nagy nyomás alatt lévő szénsavas borvíztelep húzódik, amely Imecsfalva alá is lenyúlik, és a hely egyik kihasználatlan természeti kincse. Az imecsfalvi Dézsás nevű határban feltörő forrás vizét régebb a helybeliek is használták.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 582
szavazógép
2014-07-22: Közélet - :

Újabb Kőrösi Csoma Sándor-szobor Kovásznán

Kőrösi Csoma Sándor újabb szobrával gazdagodik Kovászna, ezúttal a nevét viselő líceum udvarán állítanak mellszobrot a tibetológusnak.
2014-07-22: Közélet - Iochom István:

Cseh Tibor hazatért (Újabb könyvtárat avattak Alsócsernátonban)

Kettős esemény zajlott szombaton az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumban: bemutatták Cseh Tibor Csernátontól a Reménység taváig. Válogatott írások című posztumusz könyvét, és jelképesen felavatták a mintegy kétezer kötetes Cseh Tibor Emlékkönyvtárat. Mindkét rendezvény házigazdája D. Haszmann Orsolya muzeológus volt.