Rámutatott, hogy a városok jelentős részben a falvak erőforrásaiból élnek, melyek léte szociális és kulturális szempontból is elengedhetetlen. A globalizáció hatásaként a világ lakosságának fele ugyanakkor ma már városokban lakik. Az emberek a jobb élet reményében a falvakból a nagyobb településekre költöznek, sokan azonban nem találnak munkát, s ez növeli, elmélyíti a szegénységet – jegyezte meg.
A saját agrárgazdaságot működtető svéd szakember szerint a politika, a helyi közösségek és a városokban élők is tehetnek e kedvezőtlen folyamat ellen.A vidékiek számára elérhetővé kell tenni a városokban már megszokott magas színvonalú szolgáltatásokat, például a szélessávú internetkapcsolatot, biztosítani a vállalkozóbarát környezetet, szorgalmazni a helyi együttműködéseket a hatékonyabb termelés, az erőforrások jobb kihasználása érdekében – mondta Staffan Nilsson. Hozzátette: a falvak jövője szempontjából döntő jelentősége van az ott élők kreativitásának és annak a vásárlói tudatosságnak is, amely segíthet a helyi termékek piacra jutásában, és ezzel együtt a vidéki munkahelyek megtartásában, számuk növelésében.
A Pécs Debate Academy elnevezésű, július 27-ig tartó nyári egyetemen 11 országból 48 fiatal folytat eszmecserét és vitázik arról, hogy milyen a falvak helyzete, s mi lehet a jövője az urbanizálódó világban.