Pedig széles volt a kínálat: helyben alapított és (Bukarestből vagy külföldről) Három­székre, Csíkba hazatelepedett, illetve errefelé terjeszkedő multinacionális vállalkozások vezetői osztották meg tapasztalataikat. Több cég képviselője is bemutatkozott – Csenteri Levente a Magyar Telekom romániai és bulgáriai leányvállalatától, Miklós Ervin a bukaresti és budapesti székhellyel is rendelkező, AAM Consulting Kft.-től, Bihari Béla (Gnome Design) és Bodosi Imre (Hamor Software) Sepsiszentgyörgyről, Rácz Attila (Magic Solutions) és Lőrinczy Zoltán (Com­puter Trade) Csíkszeredából – , és abban minden előadó egyetértett, hogy lehet és érdemes itthon dolgozni ebben a szakmában.
Nincsenek akkora fizetések, mint a nemzetközi óriásvállalatoknál, de jóval nagyobbak a hazai átlagnál, és vidéken, a család, a barátok, a természet közelében jóval kellemesebb, könnyebb az élet, mint a túlzsúfolt nagyvárosokban. Az igaz, hogy a nagy­vállalatokat kiszolgáló IT-cégek számára Bukarestben terem a legtöbb munka és nyereség, de arra is akad példa, hogy egy-egy nélkülözhetetlen munkatársnak Sepsi­szentgyör­gyön nyitottak irodát, hiszen az internet segítségével most már nagy távolságról is lehet dolgozni. Ebben a szakmában nincs munkanélküliség, sőt: a végzősöket azonnal felszippantják a multik (az állam is a több munkahelyet teremtő kezdeményezéseket támogatja), a kisebbek pedig lassan már a másod-, harmadéves egyetemistákért is harcolnak egymással.
Az IT-szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ez a jövő iparága, amelynek bővülési lehetőségei beláthatatlanok, ezért is ilyen keresettek a szakképzett munkavállalók – és ezek hiánya jelenti az egyik korlátozó tényezőt. A másik a kisvállalkozók hozzáállása: a többség az informatikán spórol, holott ezzel versenyhátrányba kerül – fontos lenne tehát megtanítani, hogy az IT nem valamiféle cifra ráadás az üzletre, hanem olyan eszköz, amely javítja a hatékonyságot. Egy átlagos vidéki cég 1–3 ezer lejes rendszert használ, a sikerhez vezető út ennek hússzorosánál kezdődik. A virtuális világba beruházott pénz megtérül, aki ezt nem ismeri fel, és inkább a falakra vagy az autókra költ, az lemarad – figyelmeztetnek a szakemberek. Van, aki szerint az egyetemet kell Székelyföldre hozni, hiszen jelenleg ezer alatti az itt dolgozó informatikusok száma, egy másik vélemény szerint viszont önmagában a szakma már nem elég, aki románul és angolul nem tud, az nem fogja sokra vinni ebben az ágazatban.