Hídlezárásokkal és útblokáddal tiltakoztak a részleges mozgósítás ellen tegnap is három település lakói Kárpátalján.
A huszti járási Visk nagyközség mintegy száz lakosa lezárta a Tisza-hidat, megbénítva ezzel fontos közút forgalmát. A szomszédos Nagyszőlősi járásban, Magyarkomját településen a tiltakozó helyi lakosság a falu központi hídját zárta le, míg az Ilosvai járás Cserhalom nevű községének lakói az Ilosvát Beregkisfaluddal összekötő úton emeltek útzárat. A tiltakozók mindhárom helyszínen azt követelték, hogy a hatóságok állítsák le a civilek mozgósítását Kárpátalján, és a rendvédelmi szervek állományát vezényeljék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe.
Az ukrán hatóságok által a napokban elrendelt részleges mozgósításra utalva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke tegnap Nyíregyházán kijelentette: az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy a modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában. A KMKSZ elnöke Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a behívásban érintett tartalékosok nincsenek megfelelően kiképezve és felszerelve ahhoz, hogy bevessék őket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen. Az ukrán államnak ezt az egész kérdést másképp kellene megoldania, vagyis elsősorban azokat a hivatásos, speciálisan kiképzett katonákat vagy akár rendvédelmi speciális egységeket kellene odaküldenie a háborús zónába, akiket kiképeztek erre a harcmodorra. Ahelyett, hogy a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő, jelentős harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán békefenntartókat hívnák haza, inkább „egy falusi fiúcskától vagy falusi édesapától” várják el a feladat megoldását – furcsállotta a KMKSZ elnöke. A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint, ha behívásokról van szó, akkor ezek az emberek inkább maradjanak Kárpátalján, és lássák el azokat a feladatokat, amelyekre valóban alkalmasak, például stratégiailag fontos vízerőműnek vagy alagútnak a védelmét. A KMKSZ elnökének információi szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni. A megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint Kárpátalja 80 ezer tartalékosának fele – elsősorban külföldi munkavállalás miatt – nem tartózkodik Ukrajnában. Ők nincsenek lejelentve a hadkiegészítő parancsnokságon, emiatt a kézbesített behívók száma jelentős mértékben meghaladta a Kárpátaljának szánt kvótát, ami jelentős feszültséghez vezetett a kárpátaljai településeken – magyarázta a politikus, hangsúlyozva: ezeknek a demonstrációknak nem volt nemzetiségi jellegük.
Közben Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője Petro Porosenko ukrán elnökhöz intézett írásos beadványt, amelyben kérte a kelet-ukrajnai harcok miatt meghirdetett újabb mozgósításról szóló rendelet módosítását. Gajdos István rámutatott az elnöknek arra, hogy a kárpátaljaiak, közöttük a magyarok körében komoly aggodalmat váltott ki a mozgósítás újabb hullámáról szóló rendelete. Javasolta például, hogy elsősorban a rendvédelmi szervek, illetve más fegyveres testületek tagjait hívják be a mozgósítás során, illetve dolgozzák ki a tartalékállományban lévő hivatásos katonák önkéntes mobilizációjának mechanizmusát. A honatya rámutatott, hogy a mozgósítás tekintetében komoly tartalékot jelentenének a külföldi küldetést teljesítő ukrán békefenntartók is. Emellett az államfő közbenjárását kérte a keleti régióból Kárpátaljára érkező áttelepülőkkel kapcsolatosan. Javasolta, hogy az államfő adjon utasítást az illetékeseknek a köztük lévő sorkötelesek nyilvántartásba vételére is. Sürgette továbbá, hogy az áttelepülőknek a megyében történő elhelyezése során őrizzék meg a kárpátaljai településeken korábban kialakult etnikai arányokat.
Mindeközben cáfolta a kényszersorozásról Kárpátalja-szerte terjedő híreket Ungváron kiadott nyilatkozatában a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás törvényes keretek között folyik a megye területén. A megyei hadkiegészítő parancsnokság közleményében a heves lakossági tiltakozást kiváltó híresztelésekre reagált, amelyek szerint a katonák a belügyi szervek munkatársaival közösen „összefogdossák és kényszerrel besorozzák a hadseregbe” a férfiakat. A dokumentum szerint a részleges mozgósítás harmadik szakasza szigorúan a hatályos törvényeknek megfelelően folyik. A mozgósítással kapcsolatos rémhírek terjedésének megakadályozása és a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója elrendelte, hogy az illetékes hatóságok kezdjenek hatékony felvilágosító kampányt a megye településein.
