Hazaváró falu határa.

Templom (ölnyi kőkerítése)
vaskapuja, szent hűvössége,
vörösbársony-arany igéje,
varrt kalász. S arató koszorúja.

A temető virágos búja.

Bacon felől a napfelkelték.
Ajta (lelkek elnémulása).
Szakosmarton túl Bibarcfalva
s Uzonka gyantás, ködös álma,
nyugatra Barót az erdőn túl,
Ágostonfalva állomása.

Bodos! lélek vigasztalása,
hajdani porták ragyogása,
illatos ősfák árnyassága.

Aztán a patak titkossága,
Felszeg és Alszeg két fertálya,
templomrepesztő földrengésnek
máig ható intő jajkiáltása.
Szövőszékek és szekérpántok,
útrakelő férfiúálmok,
hazabotorkáló lankadtság,
szívszorító kimondatlanság.

Mintha rejtőznél, Bodos lelkem.
Mintha bivalyok lépte tűntén
holnapod nem is érdekelne,
a pillantás eltévelyedne.

Átkel a vágy a verőfényen.

Hagyj, Istenem, már hazatérnem.

Hadd barangoljak Tiborc-várnál,
szemléljek szúrós szederágat,
kóstoljak epret erdőszélen,
mosakodjam patak vizében.

Mosakodjam emlék tavában,
nem múló gyermekkor nyarában,
törölközzem kenderből szőttbe,
öltözzem helyi köntösökbe:
kapálóba vagy forgatóba,
a rokonsághoz indulóba,
ünnepélyes frissen vasaltba,
vén kendőbe vagy új kalapba,
burkolózzam elfogadásba,
kapaszkodjam néne karjába.

Hadd sírjak sírókkal, nevessek
a nevetőkkel, hadd felejtsek
riasztó időt, rossz meséket,
imádhassam az égi kéket,
hallgassam másokkal a csöndet.
Kapuk fölött is rámköszönnek.

Kapuk fölött beszólok, kérdek.

Jelentése a szívverésnek,
a kiáradó gondolatnak
egy patakvölgyben felragyoghat.
Göncöl kerekei ragyognak.
Nagyanyáim a völgyben s dombon.
Bűneim itt kell kidobolnom.
közhírré tennem fordulásim:
omló kúriák kőfolyásin.
Berci bátyám citromtermése,
Zászlósúr bátyám haditette.

Fogságból hazatérő, végleg
nyugvást nem lelő férfiak,
zsémbelő gondos asszonyok,
vesszőfonatok, kőedények.

Gyermeki álmok, megidézlek.

Egy szempárba-feledkezés.
Kecske: a kerítésig kerget.
Bodri: érzi városi voltomat.
Halat keresünk mart alatt.
Megérintem a nyírfatörzset.
Hallok suttogott szavakat.

Hadd érezzem a sugarat, hadd lássam
a kerékvető köveket,
találgassam a növényneveket:
lednek, kakukkfű, kék iringó,
tearózsa – falra hímezve is.

Lássak malomra, kenderföldre is.

Hadd üldögéljek méhrajzásban,
reggeli fecskecikázásban,
esti csorda-kolompolásban,
reggeli pásztortülkölésben,
esti kapureteszelésben,
feleselő ebek szavában,
széljövendölő égaljában,
megfejthetetlen tücsökszóban.

Papírhajóban.