Az út nagyon megérett a felújításra. Pályázatok révén többször próbálkoztak, de minden kísérlet dugába dőlt. A borvíz útja című uniós projekt első tervezetében szerepelt ennek korszerűsítése, később a költségvetés karcsúsítása okán kimaradt. A felújításra a megyeháza pályázott a demokrata-liberális kormányzás idején az Elena Udrea vezette fejlesztési és turisztikai minisztérium által indított infrastruktúrafejlesztési programban, melyet egyszerűen tízezer kilométer út programjaként emlegetett a központi sajtó. A pályázat nyert, de a kormány bukott, s a következő, szociáldemokrata kabinet ejtette a tervet.
A 35 kilométeres szakasz felújítására nincs anyagi lehetősége a megyeházának. A kiszolgált vendégforgalmi célpontok – Szent Anna-tó, Bálványos – révén az útszakasz rég túllépte a megyei jelentőséget. A szállításügyi minisztériummal történt előzetes egyeztetések nyomán felcsillant a remény, hogy állami költségvetésből megoldható a feladat. Ehhez a jogi megoldást is biztosítani kell, ezért Tamás Sándor elnök előterjesztésére a megyei közgyűlés arról döntött, hogy az útszakaszt kiveszik a megyei közvagyonból, a megyeháza vagyonkezeléséből, kérik állami köztulajdonná nyilvánítását, és az országútügynökség vagyonkezelésébe adják át. Az út átminősítésére kormányhatározat-tervezetet kezdeményeznek.