Atlétika
„Egy ezredéven át lelkesedett Hellász az atlétika nemes eszméiért, s egy ezredévig tartott az egész klasszikus hont átfogó versenyélet – írja Misángyi Ottó. – De Hellász ledőlt, Olimposz porba szállott, s a csodás emlékekre a középkor sötét fátyla borult – az emberiség tizenöt századon át merenghetett a klasszikus koron.”
A feledés homályába burkolózott középkor borújából elsőként Anglia lépett ki. Az az Anglia, mely már a XII. században II. Henrik révén pályát jelölt ki ifjúsága részére. V., majd VIII. Henrik is hódolt az atlétikának. A XVIII. század leghíresebb atlétájáról, Capt. Barklayról 1813-ban Pedestrianism címmel könyv jelent meg, s ebben olvasni, hogy 1809-ben a kapitány 1000 angol mérföldet futott 1000 óra alatt... Ez már mond valamit, mégpedig: e kornak megvoltak már a maga versenyei is. Nem soroljuk most fel a nagyobb versenyeket, megelégszünk azzal, hogy 1896-ban az Athénban megrendezett első újkori olimpián szerepelt az atlétika, sőt, egy magyar, Szokoly Alajos viselte az 1-es számú mezt, és a harmadik helyen érkezett célba a 100 méteres síkfutásban, akárcsak Kell-ner Gyula a maratoni futásban, Dáni Nándor viszont másodikként érkezett célba 800 méteren. Az atlétika tehát ott volt az újkori olimpián, és ott is maradt. 1912-ben a stockholmi olimpia idején megalakult a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, mely aztán elutasította a magyar Stankovits Szilárd javaslatát az Európa-bajnokság rendszeres megrendezésének témájában. Na de 1932-ben Los Angelesben újra napirendre került a kontinensviadal, ezúttal pedig rábólintott a szövetség, s a részletek kidolgozását egy magyar szakbizottságra bízta. Az első Európa-bajnokság időpontját 1934-re tűzték ki, rendezésével pedig Olaszországot bízták meg. A helyszín Torino lett.
Jól kezdtek a magyarok. Arany­érmesek: Szabó Miklós (800 m), Kovács József (110 m gát), ezüstérmesek: Sir József (200 m), Szabó Miklós (1500 m), a 4x100 méteres váltó (Forgács László, Kovács József, Sir József, Gyenes Gyula), bronzérmes: Sir József (100 m). Kezdésnek nem rossz. Azóta fedett pályás Európa-bajnokságot is rendez a szövetség, sőt, szabadtéri és fedett pályás világbajnokságot is.
2014. augusztus 12–17. között Zürichben újra öreg kontinensünk bajnoki címeiért versenyezhetnek Európa legjobb atlétái.
Esélylatolga­tás helyett hadd nézzük a címvédőket:
100 m: Chris­tophe Lemaitre (francia) 10.09 mp és Ivet Lalova (bolgár) 11.28 mp
200 m: Chu­randy Martina (holland) 20.42 mp és Marija Ryenyen (ukrán) 23.05 mp
400 m: Pavel Maslák (cseh) 45.24 mp, 2. Deák Nagy Marcell (magyar) 45.52 mp és Moa Hjelmer (svéd) 51.13 mp
800 m: Jurij Borzakovszkij (orosz) 1:48.61 p és Jelena Arzsakova (orosz) 1:58.51 p
1500 m: Henrik Ingeringtsen (norvég) 3:46.20 p és Asli Cakir (török) 4:05.31 p
5000 m: Mohamed Farah (brit) 13:29.91 p és Olga Golovkina (orosz) 15:11.70 p
10 000 m: Arikan Kemboi (török) 28:22.27 p és Dulce Felix (portugál) 31:44.75 p
4x100 m: Hollandia 38.34 mp és Németország 42.51 mp
4x400 m: Belgium 3:01.09 p és Ukrajna 3:25.07 p
110 m gát: Szergej Subenkov (orosz) 13.16 mp és 100 m gát: Nevin Yanit (török) 12.81 mp
400 m gát: Williams Rhys (brit) 49.33 mp és Irina Davidova (orosz) 53.77 mp
3000 m akadály: Bernabbad Mahiedine (francia) 8:33.23 p és Mingir Gulcan (török) 9:32.96 p
magasugrás: Robbie Grabarz (brit) 2,31 m és Ruth Beitia (spanyol) 1,97 m
rúdugrás: Renaud Lavillenie (francia) 5,97 m és Jirina Ptacnikova (cseh) 4,60 m
távolugrás: Sebastian Bayer (német) 8,34 m és Éloyse Leseur (francia) 6,81 m
hármasugrás: Fabrizio Donato (olasz) 17,63 m és Olga Saladuha (ukrán) 14,99 m
súlylökés: David Storl (német) 21,58 m és Nadine Kleibert (német) 19,18 m
diszkoszvetés: Robert Harting (német) 68,30 m, 3. Kővágó Zoltán (magyar) 66,42 m és Sandra Perkovic (horvát) 67,62 m
gerelydobás: Vitezslav Vesely (cseh) 83,72 m és Vira Rebryk (ukrán) 66,86 m
kalapácsvetés: Pars Krisztián (magyar) 79,72 m és Anita Wlodarczyk (lengyel) 74,29 m
tízpróba: Pascal Behrenbruch (német) 8558 pont, hétpróba: Ida Dimou (francia) 6544 p.
Na lássuk, hányan védik meg bajnoki címüket. Mi természetesen Pars Krisztiánért szurkolunk.

Úszás
Úszás – talán a legrégibb sport. A régi asszír és egyiptomi freskókon és reliefeken gyakran látni úszó alakokat, viszont az úszás fénykorát az ókorban, a klasszikus népek birodalmában érte el. Mind a görögöknél, mind a rómaiaknál az ifjúság testi nevelése az úszás oktatásával kezdődött. (Bizony, bizony oda kellene figyelni, itt, nálunk ma van fedett uszodája a városnak – olyan-amilyen, de van –, s ezt ki kellene használni arra, hogy minden iskolába induló, járó gyereket megtanítsanak úszni! Hódmezővásárhelyen ez bevett szokás! – szerk. megj.) Hogy milyen tempót használtak a klasszikus népek az úszás alkalmával? A képek, domborművek, mozaikok tanúsága szerint nemcsak a mellúszást, hanem a gyorsúszást és a hátúszást is ismerték és használták. Rómában már Kr. e. háromszáz évvel külön katonai uszodát építettek és működtettek...
A középkor elején az úszás nagy tekintélynek örvendett. A vadászat és a lovaglás mellett az úszás képezte a harmadik legfőbb erényt. A reformáció idején bekövetkezett vallási pietás (jámborság, kegyesség) a fürdést és úszást mint erkölcstelen, szeméremellenes cselekedetet tiltotta... A németek voltak az elsők, akik felismerték a fürdés, az úszás fontosságát, rendkívüli előnyeit, és rövid időn belül sok-sok uszodát építettek, a középiskolákban pedig kötelezővé tették az úszás oktatását. A németek példájára egyre több nemzet – Amerika, Anglia, Ausztria, Franciaország, Svédország... – ismerte el az úszás előnyeit, vezette be az úszásoktatást mint kötelező tantárgyat.
Mindezekből következtetni lehet arra, hogy rövidesen beindultak a versenysorozatok. Így is történt, hiszen 1889-től kezdődően rendszeresen rendeztek, egyelőre nem hivatalos keretek között, Európa-bajnokságokat, később pedig világbajnokságokat. Az első újkori olimpiai játékokon, 1896-ban már jelen volt az úszás, jelen voltak a magyarok is, Hajós Alfréd két olimpiai aranyérmet is szerzett... Az első hivatalos Európa-bajnokságot Budapesten rendezték meg 1926. augusztus 18–22. között. Az első Európa-bajnokok között volt a magyar Bárány István, a svéd Arne Borg, a német Gustav Fröhlich és Erik Rademacher. Egyelőre csak a férfiak vettek részt az Európa-bajnokságon, de a következő kontinensviadalon, 1927-ben már a nők is versenyre keltek... Az első világbajnokságra még várni kellett. Aztán jött 1973, és szeptember 1–9. között Belgrádban megrendezték az I. világbajnokságot. Az első magyar világbajnok Hargitay András a 400 m-es vegyes úszásban.
Tény, hogy nem vagyunk úszónemzet, de Hajós Alfrédtól el egészen Hosszú Katinkáig sok-sok magyar úszócsillag úszott fel a sportág csillagos egére. Neveket is mondjak? Rendben. De mert nagyon hosszú lenne a három világverseny – olimpia, világ- és Európa-bajnokság – érmeseinek névsora, maradjunk az Európa-bajnokoknál, már csak azért is, mert augusztus 13–24. között az úszók Európa-bajnokságára kerül sor Berlinben. Jöjjenek hát az érmesek: Bárány István, Halassy Olivér, Wanié András, Szabados László, Székely András, Csík Ferenc, Gróf Ödön, Maróthy András, Lengyel Árpád, Körösi István, Hídvégi László, Szathmáry Elemér, Mitró György, Vörös Ferenc, Válent Gyula, Németh Sándor, Nyéki Imre, Kádas Géza, Székely Éva, Csordás György, Magyar László, Utassy Sándor, Tumpek György, Fejér Zsolt, Till László, Dömötör Zoltán, Szőke Katalin, Temes Judit, Sebő Ágota, Gyenge Valéria, Killermann Klára, Littomeritzky Mária, Katona József, Müller György, Dobai Gyula, Kunsági György, Csikány József, Egerváry Márta, Frank Mária, Kovács Zsuzsa, Madarász Csilla, Takács Katalin, Lenkei István, Gulyás Ákos, Szentirmay István, Turóczy Judit, Gyarmati Andrea, Kovács Edit, Patoh Magdolna, Hargitay András, Czene Attila, Verrasztó Zoltán, Egerszegi Krisztina... s a legújabb generáció képviselői: Cseh László, Gyurta Dániel, Kozma Dominik, Kis Gergő, Gyurta Gergely, Risztov Éva, Kapás Boglárka, Bernek Péter, Takács Krisztián, Biczó Bence, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn, Verrasztó Dávid... s hazánk magyarjai közül: Both Mária, Lung Noémi, Fabinyi József, Novák József, Koszta László, Pintér Róbert... Nos, vannak néhányan. Méltán vallhatjuk, hogy a magyar nemzet ott a kontinens élmezőnyében! És erre büszkék vagyunk.
Most pedig nézzük a címvédőket:
50 m gyors: Frederick Bosquet (francia) 21.80 mp és Britta Steffen (német) 24.37 mp
100 m gyors: Filippo Magnini (olasz) 48.77 mp és Sarah Sjöström (svéd) 53.61 mp
200 m gyors: Paul Biederman (német) 1:46.27 p, 3. Kozma Dominik (magyar) 1:47.72 p és Federica Pellegrini (olasz) 1:56.76 p
400 m gyors: Paul Biederman 3:47.84 p, 2. Kis Gergő (magyar) 3:48.09 és Coralie Balmy (francia) 4:05.31
800 m: Kis Gergő 7:49.46 p és Kapás Boglárka 8:26.49 p, 3. Risztov Éva 8:27.87 p
1500 m: Gregorio Paltrinieri (olasz) 14:48.92 p, 2. Kis Gergő 14:58.15 p, 3, Gyurta Gergely 15:04.38 p és Mirela Belmonte (olasz) 16:05.34 p, 2. Risztov Éva 16:10.04
4x100 m gyors: Franciaország 3:13.55 és Németország 3:37.58
4x200 m gyors: Németország 7:09.17 p, 3. Magyarország 7:13.60 és Olaszország 7:52.90 p, 2. Magyarország 7:54.70
50 m mell: Damir Dugonjic (szlovén) 27.32 és Petra Chocová (cseh) 31.25
100 m mell: Scozzoli Fabio (olasz) 1:00.55 és Sarah Poewe (német) 1:07.33
200 m mell: Gyurta Dániel 2:08.60 és Sara Nordenstam (norvég) 2:26.91
50 m pillangó: Pérez Rafael Munoz (spanyol) 23.16 és Sarah Sjöström (svéd) 25.64
100 m pillangó: Milorad Cavic (szerb) 51.45 mp, 2. Cseh László 51.77 és Ingvlid Snildal (norvég) 58.04
200 m pillangó: Cseh László 1:54.95 p, 2. Biczó Bence 1:55.85 és Hosszú Katinka 2:07.28 p, 2. Jakabos Zsuzsanna 2:07.86
50 m hát: Jonathan Kopelev (izraeli) 24.73 és Mercedes Minguet (spanyol) 29.25
100 m hát: Ariszteidisz Grigoraidisz (görög) 53.86 és Jenny Mensing (német) 1:00.08
200 m hát: Radoslaw Kawecki (lengyel) 1:55.28 p, 2. Bernek Péter 1:55.88 p és Alexiane Castel (francia) 2:08,41 p
200 m vegyes: Cseh László 1:56.66 p és Hosszú Katinka 2:10.84 p, 3. Verrasztó Evelyn 2:11.63 p
400 m vegyes: Cseh László 4:12.17 p, 2. Verrasztó Dávid 4:14.23 és Hosszú Katinka 4:33.76 p, 2. Jakabos Zsuzsanna 4:35.68
4x100 m vegyes: Olaszország 3:32.80 p, 3. Magyarország 3:34.57 és Németország 3:58.43 p.
Következhet akkor Berlin, s reméljük, egy újabb sor magyar címvédés.