Magyar–román diplomáciai csörte

A magyar reakciót újabb román követte: Bukarest szerint az ország saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra. Igen élesen fogalmazott Cristian Diaconescu volt külügyér, a Népi Mozgalom Pártjának elnökjelöltje is: szerinte az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyében a magyar–román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor.
Titus Corlăţean a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egye­temen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről. „A magyarországi döntéshozók kollektív jogokat vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyek nemegyszer román területen hangzanak el, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyar­ország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelentheti” – jelentette ki a román diplomácia vezetője. Szerinte politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az „úgynevezett Szé­kelyföldi autonómia mesterséges témájának” felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. „A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat” – érvelt a román külügyminiszter. Utalt Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar–román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti. Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiája – az egykori sztálinista kísérlet, a Magyar Autonóm Tartomány aktualizált formája című marosfői fórum résztvevői felhívást intéztek a román államfőhöz, kormányhoz és parlamenthez, amelyben határozott állásfoglalást sürgetnek a székelyföldi autonómiatörekvések ügyében.
A bukaresti külügyminiszter kijelentéseire Nagy Anna, a budapesti Kül­gazdasági és Külügyminisztérium szóvivője reagált, hangsúlyozva: az autonómia kérdése nem sérti a magyar–román alapszerződést, hiszen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. Magyar­ország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Az autonómia kérdésében a román kormány nem Ma­gyarországgal vitatkozik, hanem saját állampolgáraival – fejtette ki, hozzáfűzve: történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására.
A budapesti nyilatkozatokra ismét reagált a bukaresti külügyi tárca. A minisztérium szóvivője leszögezte: Románia saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyar­országra. A kommüniké megismételte a Titus Corlăţean külügyminiszter által is kifejtett ama álláspontot, miszerint az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Ma­gyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára.

A krími párhuzam
Az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyé­ben a magyar–román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor – jelentette ki szombaton Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt államfőjelöltje. A Traian Băsescu elnök által támogatott alakulat politikusa hozzátette: Magyarország feleslegesen igyekszik a nemzetközi jogban legitimitást keresni az etnikai alapú területi autonómiáról szóló elképzeléseihez. Úgy vélte, ezt az Európai Bizottság döntése is nyilvánvalóvá tette, amikor – a tagállamok hatáskörébe tartozó területként – elutasította az RMDSZ Magyarország által is támogatott európai polgári kezdeményezését.