Álláspontok, folytatás február 20-i lapszámunkbólIlleszkedés a brassói agglomerációba?

2008. február 27., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Csernáton varázsa — kettő is elkelne belőle

Az események kedvező alakulásakor

Az agglomeráció városai (Brassó vonzáskörébe tartozik Fogaras, Feketehalom, Predeál, Barcarozsnyó, Szecseleváros, Zernyest, Azuga, Bustény, Szinaja, Sepsiszentgyörgy) közös iparfejlesztési stratégiában gondolkodnak, mert valaki megsúgja nekik, hogy így erősebb alkupozíciót alakíthatnak ki a kormánnyal, a befektetőkkel és az EU-bürokratákkal.

Ez azt eredményezi, hogy a brassói magas technológiájú ipar jó részét sikeresen privatizálják, a hadiipar is megrendeléseket kap (Brassóban van egy fegyvergyár, Zernyesten gyártanak fegyverkellékeket, valamint Vidombákon katonai helikoptereket). Ebben az esetben a meglévő ipari kínálat nem elegendő a sikeres együttműködéshez, gyakorlatilag arra kell törekedniük Sepsiszentgyörgy gazdaságfejlesztőinek, hogy az intelligens bolygóiparrá válás megvalósuljon, vagyis a Brassó­ban születő nagyobb ipari beruházásoknak beszállító kisebb üzemek jöjjenek létre nálunk. Az autóiparban például a sikeres exportszereplés nagyobb mértékben függ a létrehozandó sepsiszentgyörgyi alkatrész (részegység)-gyártó háttéripar műszaki és gazdaságossági teljesítményétől, mint a brassói tervező- és szerelőrészlegekétől. Ezért itt létrejöhet mind a komparatív költségelőnyből, mind a technológiaátvitelből származó jövedelemtöbblet.

A könnyűipari konglomerátum most már nemcsak a bukaresti háttériparrá válásban találja meg küldetését, hanem emellett a helyi kereskedelmi cégek is találnak mind belföldi, mind külföldi piacokat, amelyek lefedéséhez egyre több gyártókapacitást kell létrehozniuk. Előbb-utóbb a centrumközeli (Brassó) erőforrások (munkaerő, telkek) elfogynak, és akkor az ipartelepítési akcióknál más lehetőségeket fognak keresni a környéken. Ekkor kerül be a képbe Sepsiszentgyörgy.

Ebben a szegmensben, de nemcsak itt, megismétlődhet az a forgatókönyv, mellyel jött már létre új beruházás városunkban: a brassói agglomeráció valamelyik vállalatát és ennek piacát egy külföldi stratégiai befektető privatizálással akarta átvenni. Ezt politikailag szabotálták. Az alternatív piacszerzési forgatókönyv a nálunk létrehozott gyártókapacitás volt.

A kereskedelem területén az agglomeráció központi elhelyezésének az lesz a hozadéka, hogy nagyobb kereskedelmi központok jönnek létre. Ez azt fogja jelenteni egyrészt, hogy a helyi iparicikk és importtermék ára mérséklődik, mivel az igények egyharmadát kiszolgáló, ellátó bázis kétszáz kilométerrel közelebb került. A másik hatás a nem tömegtermékeket forgalmazó, nálunk is létrehozható raktáráruházakban keresendő. Elképzelhető országos kiterjedésű műszakicikk-kereskedelmi központok létrejötte a városban, holott eddig mind Brassóban, mind Csíkszeredában több jel mutat ilyen irányú fejlődés irányába. Ezen a területen a kereskedők inkább Brassót választhatják, de gyártókapacitás-létrehozással ide cövekelhetőek az ilyen jellegű cégek.

Hiába lesz kedvező a konjunktúra, a brassói élelmiszerpiac továbbra is nyomottáras terület marad számunkra. Az idegenforgalomban megindulhat a kétirányú kihatás. Egyrészt agresszív üzleti és politikai pr-kampánnyal meggyőzzük a Prahova-völgyi programszervezőket, hogy érdemes néhány napra felutazni Sepsiszentgyörgyre és környékére. Ebben az esetben érdemes lenne olyan iparművészeti központ kialakítása Alsó-Háromszéken is, mint a csernátoni. Itt egy-két napon át székely konyha mellett faragni, festeni lehet, tanítani a nyugati vendéget. A magyar különlegesség bemutatása lehet az a pluszújdonság, mellyel élménydúsabbá varázsolható a kirándulás. Mi cserébe az ide látogató magyar vendégeket vihetnénk le a Prahova völgyébe bemutatni az igazán alpesi tájat. Itt a mindenkor elérhető szerény, de biztos jövedelembővítés.

Várható a képzett és mobil munkaerő Brassóba költözése az ottani jobb kereseti lehetőségek miatt. Hasonlóan depressziós övezet jöhet létre Sepsiszentgyörgy esetében is tíz-tizenöt éves távlatban, mint Bukarest környékén ma vagy Budapest térségében a hetvenes-nyolcvanas években.

Kedvezőtlen fordulatok esetén

A brassói ipar további bomlása egyértelműen egyéni pályára tereli az agglomeráció tagjainak iparfejlesztését, így a Sepsiszentgyörgyét is. A gépipar bomlásával várható lesz a hangsúlyos könnyűipari expanzió, ez a terület minden kimenetnél dagadást fog kiváltani. Elképzelhető, hogy ebben az esetben mindenképp egy túlméretezett konglomerátum fog kialakulni. Városunknak az események ilyen jellegű alakulása esetén inkább elszigetelődnie, mint nyitnia kell Brassó irányába.

A kereskedelem oldaláról is inkább a védekező állást kell felvenni, mert a brassói cégek a recesszió és állandó helyi piacszűkülés miatt a környéken fognak portyázni jövedelem után, anélkül, hogy a centrumhoz közeli pozícióból előny származna.

Az idegenforgalomban nem történne számottevő befektetés, ezért az alig látogatott üdülőtelepekkel nincs megosztható piac, értelmetlen keresni bárminemű együttműködést.

A hanyatlás azonban nem vezetne a munkaerő Brassóba vándorlásához, igaz, pozitív hatást sem gerjesztene (nem várható a brassói jó munkaerő városunkba költözése).

DÉNES ISTVÁN, DÉNES JUDIT

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1330
szavazógép
2008-02-27: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Papolcon kísért a múlt

Papolcnak, akárcsak a községközpont Zágonnak, a rendszerváltás utáni közigazgatási forma volna továbbra is a megfelelő, ugyanis mindkettőben olyan nemzetiségi összetétel alakult ki, mely a magyar lakosság véleménye szerint gyökeres változásokat hozhat a demokratikus érdekképviseletben és a helyhatósági szervezet összetételében.
2008-02-27: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Bevonják az egy- és kétforintosokat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008. március 1-jén bevonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket.