Bevonják az egy- és kétforintosokat

2008. február 27., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008. március 1-jén bevonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket.

Az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták, mivel önmagukban nem rendelkeznek számottevő vásárlóértékkel. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többletráfordítást okoz. Ez év márciusig mindenkinek lehetősége van arra, hogy a nála lévő 1 és 2 forintos érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. Márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet még beváltani az 1 és 2 forintosokat, az MNB-ben pedig egészen 2013. március 1-jéig.

Mivel márciustól már nem lehet 1 és 2 forintossal fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, de a számla végösszegét kerekíteniük kell. A végösszeg a készpénzes vásárláskor mindenképpen 0-ra vagy 5-re végződik majd a kerekítés után.

A kerekítés szabálya a következő: a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0, a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5, az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5, a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni.

AZ MNB tájékoztatása alapján a kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy -többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel jogcímen számolható el ― ez történik ma is, amikor a nap végén a pénztáros zárja a kasszát, és összehasonlítja a tényleges bevételt a papíron létező bevétellel.

A ,,kerekítési törvény" nem írja elő a pénztárgépek átállítását. Hogy ezt egy vállalkozás megteszi-e, kizárólag saját üzletpolitikai döntésétől függ, jogszabályi vagy egyéb kötelezettség tehát ezt nem írja elő. A kereskedők eldönthetik, hogy átállítják a pénztárgépeket, ezzel is segítve az ügyfél-tájékoztatást, vagy pedig a kerekítési különbözettel kapcsolatos pénztárhiányra, illetve többletre a pénztárosaik részére egy toleranciaszintet állapítanak meg.

Az MNB számításai szerint az 1 és 2 forintos érmék kivonásával az ország nemzetgazdasági szinten mintegy 3―4 milliárd forintot takarít meg évente, beleértve a nem gyártásból származó megtakarítást, a tárolás, forgalmazás, szállítás, gyűjtés, csomagolás, őrzés továbbiakban nem jelentkező költségét is. Ami a pénztárgépek esetleges átállításának költségét jelenti, az APEH-tól származó információk szerint hozzávetőleg 22 milliárd forint lenne, ha a törvény szándéka ellenére minden egyes pénztárgépet átállítanának.

(MTI)

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1849
szavazógép
2008-02-27: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Illeszkedés a brassói agglomerációba? (Álláspontok, folytatás február 20-i lapszámunkból)

Csernáton varázsa — kettő is elkelne belőle
Az események kedvező alakulásakor
Az agglomeráció városai (Brassó vonzáskörébe tartozik Fogaras, Feketehalom, Predeál, Barcarozsnyó, Szecseleváros, Zernyest, Azuga, Bustény, Szinaja, Sepsiszentgyörgy) közös iparfejlesztési stratégiában gondolkodnak, mert valaki megsúgja nekik, hogy így erősebb alkupozíciót alakíthatnak ki a kormánnyal, a befektetőkkel és az EU-bürokratákkal.
2008-02-27: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Vidékfejlesztés
A Vidékfejlesztési Operatív Program keretében megjelent három intézkedés munkafüzete. Az élelmiszeripart és az elsődleges faipart támogató alprogram munkafüzete letölthető a www.apdrp.ro oldalról.