Az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták, mivel önmagukban nem rendelkeznek számottevő vásárlóértékkel. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többletráfordítást okoz. Ez év márciusig mindenkinek lehetősége van arra, hogy a nála lévő 1 és 2 forintos érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. Márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet még beváltani az 1 és 2 forintosokat, az MNB-ben pedig egészen 2013. március 1-jéig.

Mivel márciustól már nem lehet 1 és 2 forintossal fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, de a számla végösszegét kerekíteniük kell. A végösszeg a készpénzes vásárláskor mindenképpen 0-ra vagy 5-re végződik majd a kerekítés után.

A kerekítés szabálya a következő: a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0, a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5, az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5, a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni.

AZ MNB tájékoztatása alapján a kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy -többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel jogcímen számolható el ― ez történik ma is, amikor a nap végén a pénztáros zárja a kasszát, és összehasonlítja a tényleges bevételt a papíron létező bevétellel.

A ,,kerekítési törvény" nem írja elő a pénztárgépek átállítását. Hogy ezt egy vállalkozás megteszi-e, kizárólag saját üzletpolitikai döntésétől függ, jogszabályi vagy egyéb kötelezettség tehát ezt nem írja elő. A kereskedők eldönthetik, hogy átállítják a pénztárgépeket, ezzel is segítve az ügyfél-tájékoztatást, vagy pedig a kerekítési különbözettel kapcsolatos pénztárhiányra, illetve többletre a pénztárosaik részére egy toleranciaszintet állapítanak meg.

Az MNB számításai szerint az 1 és 2 forintos érmék kivonásával az ország nemzetgazdasági szinten mintegy 3―4 milliárd forintot takarít meg évente, beleértve a nem gyártásból származó megtakarítást, a tárolás, forgalmazás, szállítás, gyűjtés, csomagolás, őrzés továbbiakban nem jelentkező költségét is. Ami a pénztárgépek esetleges átállításának költségét jelenti, az APEH-tól származó információk szerint hozzávetőleg 22 milliárd forint lenne, ha a törvény szándéka ellenére minden egyes pénztárgépet átállítanának.

(MTI)