Rasmussen a walesi Newportban (Casnewydd) rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot bárhol a világon nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására. A főtitkár szerint az alakulat néhány ezer fős szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják. Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének keleti térségeiben hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.
Nem sokkal korábban David Came­ron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyel­országban lesz. Közölte azt is, hogy az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2–5 napon belül lehetne bevetni. A NATO jelenleg is rendelkezik gyors reagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez.
Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyors reagálású NATO-erő a világ bármely pontján alkalmas lesz műveletek végrehajtására. Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagálóerejének része lesz, előretolt egységekkel a közép- és kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával.
David Cameron szerint most, amikor Oroszország törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét, meg kell nyugtatni a közép- és kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.
Rasmussen is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző tegnap délutáni nyilatkozatában, hogy a gyors reagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni bármely potenciális agresszornak azt is, hogy ha csupán eszébe jut akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott Rasmussen.
A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is. Rasmussen szerint a részvevők egyetértettek abban, hogy a kibertámadások ma már olyan intenzitást érhetnek el, amely a szövetség és az egész euroatlanti térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetheti, és ugyanolyan károkat okozhatnak, mint egy hagyományos katonai támadás.
A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség min­den jelentkező országot egyéni érdemek alapján bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A NATO-tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeken, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van – mondta Rasmussen.