Tettével körülbelül 500 eurós kárt okozott, a rendőrség eljárást indított ismeretlen tettes ellen. A Kassa megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, hogy a szobor a Szent Erzsébet-székesegyház északi díszkapujának része, s nemzeti kulturális emlékműként van bejegyezve. Kassán nem ez az első eset, hogy jeles magyar személyiség szobrát gyalázzák meg: 2011-ben videofelvétel is megörökítette, hogy egy szlovák férfi levizelte Márai Sándor szobrát. Nem sokkal később a zsidók deportálását 1942-ben egyedüliként elutasító szlovákiai parlamenti képviselő, Esterházy János szobrának átadását zavarták meg szélsőségesek, majd alig egy héttel később vörös festékkel öntötték le az alkotást. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mostani esetnek van-e etnikai indítéka.

Magyar összefogás Vajdaságban
Átadták az első magyar listát a nemzeti tanácsi választásokra tegnap Belgrádban, ezzel megkezdődött az a folyamat, amelynek a végén a vajdasági magyarság megválasztja 35 fős kisebbségi önkormányzatát, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT). A Magyar Összefogás nevet viselő listán a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség 17 jelöltje mellett a történelmi egyházak képviselői, valamint olyan értelmiségiek és civilek kaptak helyet, akik a vajdasági magyar közösség szellemi, oktatási, kulturális életében kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az átadáskor újságíróknak azt mondta: ezzel a listával a magyar közösség folytatni tudja azt az építkezést, amelyet az előző nemzeti tanács elkezdett.

Az amerikai elnökhöz fordult a CÖF
Megelégelték a Magyarországot gyalázó írásokat, és nyílt levélben fordul Barack Obama amerikai elnökhöz a Civil Összefogás Fórum (CÖF). Csizmadia László, a CÖF alapítója tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a levelet, amelyben egyebek mellett azt írták: azért fordulnak Barack Obamához, mert a CÖF tagjai közül is egyre többen fejezik ki aggodalmukat az amerikai kormányzat, illetve a közvélemény Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásai kapcsán. Különösen aggasztónak tartják, amikor az amerikai diplomácia nyilvánosan megfogalmazott, a magyar belpolitikát illető kritikái úgy jelennek és fogalmazódnak meg, hogy az a magyar belpolitika részévé válik, annak befolyásolására törekszik. A levélben a CÖF biztosítja az amerikai elnököt arról, hogy a magyar nemzet és a civil társadalom egy tapodtat sem kíván eltávolodni „nyugati szövetségeseitől, és velük együtt örömmel és állhatatosan kíván dolgozni a jogállamiság keretei között megvalósuló szabadság és demokrácia értékeiért”. Fricz Tamás CÖF-alapító kiemelte, arra kérik a közéleti személyiségeket, szerkesztőségeket, hogy fejezzék be a szankciókkal való fenyegetőzést, vegyék figyelembe a magyarországi civilek véleményét, és azokat is, amelyek nem a balliberális oldalról származnak. Az, hogy a szabadságjogok és a jogállamiság mennyiben vagy egyáltalán sérül-e Magyarországon az Orbán-kormány alatt, lehet vita tárgya, de nem lehet szankciók kérdése – tette hozzá Fricz Tamás.

Csökkent a francia elnök népszerűsége
Alig 13 százalékra süllyedt François Hollande nép­szerűsége, aki már eddig is az utóbbi fél évszázad legnépszerűtlenebb francia elnökének számított a hazájában. A TNS Sofres közvélemény-kutató intézetnek a Le Figaro Maga­zine-ban tegnap megjelent reprezentatív felmérése augusztus 28. és szeptember 1. között, a kormány kilenc nappal ezelőtti átalakítása után készült. A felmérés szerint Hollande tetszési mutatója a nyári hónapokban öt százalékpontnyit esett vissza. A franciáknak már csak alig egy százaléka bízik teljes mértékben abban, hogy az elnök meg tudja oldani azokat a problémákat, amelyekkel Franciaország jelenleg szembesül, s 12 százalék állítja azt, hogy inkább bízik ebben. A megkérdezettek 57 százaléka egyáltalán nem bízik és 28 százalék inkább nem, két százalék pedig nem mondott véleményt.