Nyílt levélben adtak hangot mély csalódottságuknak a szlovákiai magyar katolikusok és lelkipásztoraik, mert a szlovákiai egyházmegyék új felosztásával megbontották a Szlovákia délnyugati részén élő magyar hívők természetes egységet alkotó tömbjét.
A magyar püspökért hasztalan küzdő felvidéki magyarok levelükben kifejtik: a számukra módfelett kedvezőtlen megoldás a kényszerházasságra emlékeztet. A Szlovák Püspöki Konferenciához (KBS) címzett nyílt levélben ― a 400 000 magyar nemzetiségű római katolikus felvidéki hívő kezdeményezése nyomán ― az aggodalmakat megfogalmazó Pázmáneum Polgári Társulás, továbbá a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány hangsúlyozza: ,,Reménykedve vártuk, hogy a tervezett egyházmegyei átszervezés mellett a KBS tervezetében kérni fogja a Szentszéket, hogy a magyar nemzeti kisebbség soraiból nevezzen ki püspököt", vagy olyan püspököt, aki a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken megfelelő joghatóság birtokában, akár tábori püspökként látná el a magyar hívők szolgálatát. Sajnos, nem tették meg, pedig igencsak szép gesztust gyakorolhattak volna, mint ahogy ezt a gesztust ,,görög katolikus testvéreink helyzetének nagyon előnyös rendezésével megtették".
A levelet jegyző társulások mélyen csalódottak, amiért a Szlovákia legfőbb egyházi méltóságait tömörítő püspöki konferencia úgy tesz, mintha Szlovákiát csak szlovák nemzetiségű hívők laknák, jóllehet, az ország többnemzetiségű. A tervezet kidolgozása során a magyarokkal nem konzultáltak, ,,rólunk, de nélkülünk" döntöttek, jóllehet, az egyházmegyék átszervezése hosszú időkre szóló történelmi döntés. ,,Az egyház nem magyar vagy szlovák, hanem római katolikus, vagy görög katolikus ― s ezt különböző nemzetek tagjai alkotják. Miért nem lehet a magyaroknak saját püspökük, ha például a kárpátaljai, a kanadai vagy az Egyesült Államokban élő szlovákoknak lehet, ami alacsony lélekszámuk ellenére is igen helyénvaló, ellenben paradox, hogy a roma katolikus kisebbségnek Szlovákiában, bár kisebb létszámú, szintén van megbízott püspöke" ― áll a levélben. ,,Hasonlóan, mint a szlovák testvéreink, a hitünk mellett mi is meg akarjuk őrizni nemzeti identitásunkat" ― írják, és emlékeztetnek a II. vatikáni zsinat megfelelő rendelkezésére, amely kimondja, hogy ,,az egyházmegye határainak megállapítása, amennyire csak lehetséges, Isten népe összetételének figyelembevételével történjék". Ezért kérik a püspöki kar testületi tagjait, hogy ― mert ezt eddig nem tették meg ― a mulasztást jóváteendő, tolmácsolják a Szentszék felé a 400 000 szlovákiai magyar hívő jogos kérését.
Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a két hete kihirdetett új egyházmegyei felosztás pontosan azokat az elveket követi, amelyeket korábban a szlovákiai magyarok statisztikai egyensúlyát megbontani és választások esetén az erőviszonyokat átrendezni hivatott korábbi közigazgatási reform során az akkor hivatalban lévő kormány is alkalmazott. Akkor a természetes történelmi fejlődés során kialakult kelet―nyugati irányú horizontális tagolódás rendjével ellentétesen, észak-déli irányban szabdalták fel új közigazgatási területekre az országot. Most ugyanezt tette a szlovák püspöki kar, majd utána nyilatkozatban arra buzdította a papokat és híveket, köztük a magyarokat is, hogy az új felosztásért érzett hálájuknak hangot adjanak.